Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Még a kormány számára is nehezen követhető, hogy a költségvetési deficit három százalék alá vitele mekkora erőfeszítést követelhet az országtól. A hivatalos tájékoztatás szerint könnyedén megoldható lesz az újabb megszorítás, de Brüsszel elvárásai alapján legalább a háromszorosára lenne szükség annak, amit a kabinet mond. Az újabb kiigazítással a tavaly megkezdett Széll Kálmán-terv jövőre meghaladhatja a 2000 milliárd forintot.
A kormányzati tájékoztatásnak köszönhetően mára teljesen érthetetlenné vált, mekkora lesz a február végén meglebbentett újabb megszorító csomag, amellyel a kormány igyekszik elkerülni, hogy jövő évtől az unió felfüggessze a kohéziós támogatásaink egyharmadát az évek óta tartó túlzott hiányunk miatt. A büntetés megúszásához elegendő lenne, ha a kabinet június 22-ig meggyőző tervet mutatna be azokról az intézkedésekről, melyek garantáltan az EU-ban megszabott 3 százalékos GDP-arányos küszöb alá viszik a 2013-as deficitet.
De már a kiigazítás tényének beismerése és mértékének kommunikációja sem volt egyszerű feladat a kormány képviselőinek. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kezdetben még a kiigazítási szándékot is vitatta, később viszont már azt közölte, hogy az új intézkedések idei hatása körülbelül 30, jövőre pedig 120 milliárd forint lesz.
Ugyanezt a számot hallottuk Cséfalvay Zoltántól is múlt héten, az OECD országjelentésének bemutatóján, de egy nappal később az NGM államtitkára már egy kicsit mást mondott: a szükséges kiigazítás 130-140 milliárd forint lesz, és ez a szám már az idei költségvetésre vonatkozott.
A héten Giró-Szász András kormányszóvivő tovább maszatolta a képet, és közölte: 140 milliárdról vagy még annál is kevesebbről, 70-100 milliárd forint közötti korrekcióról van szó (ezzel feltehetően a 2013-as költségvetésre utalt). A kormány képviselőinek bizonytalanságát látva már csak az a kérdés, mit értett a kormányszóvivő azon, amikor az InfoRádióban "egyszerűen megoldandó feladatnak" nevezte az unió által elvárt kiigazító lépéseket.
Mit mondanak Brüsszel számai?
A kormány számainál egyszerűbb megoldás Brüsszelét nézni. Az Európai Bizottság legutóbbi előrejelzése szerint idén 3, jövőre pedig 3,6 százalékos lesz a GDP-arányos magyar költségvetési hiány. Ennek alapján a kormánynak 2012-ben még legalább 0,5 százalékos (kb. 150 milliárd forintos) kiigazítást kell végrehajtania, hogy teljesítse a konvergenciaprogramban vállalt 2,5 százalékos idei hiánycélt. Vagyis, ahhoz a harminc milliárdhoz képest, amit a kormány először kommunikált, nagyjából ötszörös megszorítást kellene véghezvinnie, amihez Cséfalvay legutóbbi számai már közelítenek.
Jövőre azonban még rosszabb lehet a helyzet, ugyanis az ideinél is nagyobb korrekcióra kényszerül a kormány. Ha csak a 3 százalékos uniós küszöböt célozza meg (hogy megússza a kohéziós források felfüggesztését), minimum 0,6 százalékos (kb. 170 millárd forint) kiigazítást kell végrehajtania. Ez azonban kevés lenne a boldogsághoz, hiszen így jó eséllyel túllőne a küszöbön, mivel az utóbbi években az utólagos uniós elszámolásban rendszeresen pár tizeddel túlszaladtunk a megcélzott deficiten.
Ezért reálisabb, ha a kormány legalább 2,7 százalékot céloz meg, vagyis 0,9 százalékos, kb. 260 milliárd forintos kiigazítást hajt végre. Csakhogy valójában nem csak ennyit kell teljesítenie, hiszen a konvergenciaprogramban 2,2 százalékos hiánycélt vállalt 2013-ra, vagyis a kiigazításnak inkább 1,4 százaléknak (kb. 400 milliárdnak), vagyis a kormány által mondott szám nagyjából háromszorosának kellene lennie. Már ha a konvergenciaprogramot komolyan veszi.
Újabb Széll Kálmán-tervvé nőhet a csomag
Nagy valószínűséggel még ezek a számok is kisebbek, mint az a kiigazítás, amit a kormánynak ténylegesen végre kell hajtania - figyelmeztetett több, a hvg.hu által megkérdezett költségvetési szakértő. Hiszen ezek az összegek még csak azt mutatják, hogy a költségvetési egyenlegnek mennyivel kell javulnia, hogy megfeleljünk Brüsszel elvárásainak vagy a konvergenciaprogramban vállalt céloknak.
Ahhoz viszont, hogy a kormány elérje ezt a hatást, a forintosított megszorításnak ennél jóval nagyobbnak kell lennie a kiigazítás másodlagos hatásai miatt. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a megszorítással járó jövedelemelvonás csökkenti a költségvetés egyéb bevételeit, illetve növeli a kiadásait. Ha például az állam csökkenti az alacsony jövedelműek rendelkezésre álló jövedelmét (mint tette ezt az idei évtől az adójóváírás eltörlésével), akkor csökken a fogyasztás, és ezáltal az áfabevételek is. Vagy egy másik példa: a gyógyszerkassza megszorítása tönkrevághatja a gyógyszeripart, amit az állam valószínűleg meg fog érezni az adóbevételein.
A másodlagos hatások minden egyes intézkedésnél különböző mértékűek, így nem lehet általános szabályt találni arra, ami megadná, hogy az unió által elvárt kiigazítás valójában mennyi lesz. A hvg.hu által megkérdezett költségvetési szakértők közül ugyanakkor többen is azt mondták, egy gyorsbecsléshez a megcélzott egyenleghatás további 30-40 százalékát ésszerű hozzáadni a tervszámhoz, hogy a kormány el is érje a kívánt költségvetési egyenleget. Eszerint, ha a kormánynak jövőre 400 milliárd forintos egyenlegjavulást kell elérnie a hiánycél teljesítéséhez, akkor ehhez forintosítva 550 milliárd forint körüli kiigazítást kell meglépnie. Ez olyan jelentős kiigazítás, amekkorát a kormány a Széll Kálmán-tervben eredetileg betervezett az idei évre tavaly tavasszal.
Ha a kormány csak azt célozná meg, hogy elkerülje a kohéziós alapok felfüggesztését (2,7 százalékos megcélzott hiánnyal), de nem akarja betartani a konvergenciaprogramot, akkor is másodlagos hatásokkal legalább 350 milliárd forintos kiigazítást kell végrehajtania jövőre, ha pedig a legkockázatosabb minimális kiigazítást választja, akkor is 230 milliárdosat. A kormány képviselőinek számai ettől még nagyon elmaradnak, viszont könnyen lehet, hogy már szembesültek a problémával, hiszen a hvg.hu korábban arról értesült, a csomag összeállításával azért csúszott meg a kormány, mert rájöttek, nem lesz elegendő a kiigazítás.
Mármint az eddigieken felül
Az újabb kiigazításokat természetesen az eddig megkezdett kiigazításokon felül kell érteni. A gond csak az, hogy azt már szinte lehetetlen megállapítani, hogy mihez képest és összesen mennyivel igazítja ki a kormány az állam pénzügyeit 2012-13-ban. Hiszen, ha csak a főbb csomagokat érintjük felsorolásunkban, a sor tavaly márciusban, a Széll Kálmán-terv bejelentésével kezdődött. Akkor a kormány a foglalkoztatás és a munkaerőpiac, a nyugdíjrendszer, a közösségi közlekedés, a felsőoktatás, a gyógyszerkassza és az államigazgatás átalakítását ígérte. Azóta a Széll Kálmán-terv a Brüsszelnek kiküldött legutóbbi túlzotthiány-jelentés szerint erősen felpuhult, jóval kevesebb megtakarítás jöhet ki belőle.
A Széll Kálmán-tervvel párhuzamosan azonban tavaly tavasszal a konvergenciaprogramba is betervezett egy 300 milliárdos kiigazító csomagot a kormány, amit a tavaly decemberben elfogadott 2012-es költségvetés egy újabb, több száz milliárdos megszorítással fejelt meg. Így a csomagról eddig azt lehetett tudni, hogy a végösszege valahol 1400 milliárd forint (kormányzati előrejelzés) és 1600-1700 milliárd forint között állhat meg – de ebben nincs benne az újabb kiigazító csomag. Vele együtt a Széll Kálmán néven futó megszorítás 2011 és 2013 között meghaladhatja a 2000 milliárdot. Ezzel a teljes csomag több mint a duplájára hízhat az eredeti tervekhez képest, amelyek még 900 milliárdos költségvetési egyenlegjavulást céloztak meg 2013-ra.
Átláthatatlan a költségvetés
A kaotikus kiigazítási tervek mellett az átláthatatlan költségvetési helyzet szemléletes példái azok a megmagyarázhatatlan eltérések is, amelyek végigkísérték a tavalyi évet. A kormány például a Brüsszelnek küldött túlzotthiány-jelentésekben folyamatosan vagy kevesebbet vagy többet közölt a költségvetés egyenlegéről, mint ami a korábban bejelentett számokból következett volna.
A 2011-es költségvetés eredetileg 836 milliárdos maastrichti hiánnyal számolt, ami 529 milliárd forint bevételi tervet tartalmazott a magánnyugdíjpénztárak államosított vagyonából. Ebből következik, hogy a pénztári vagyon nélkül a kormány eredetileg 1365 milliárd forintos hiányt feltételezett 2011-re. Ehhez képest április elején a konvergenciaprogramban Brüsszelnek arról számolt be, hogy 1442 milliárd forint lett volna a deficit a pénztári vagyon nélkül. A két szám közötti eltérésre a kormány számai alapján lehetetlen magyarázatot találni – mondta a hvg.hu-nak Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest vezetője.
Legutóbb 2011. szeptember végén ment ki Brüsszelbe egy túlzotthiány-jelentés, amely szerint akkor a kormány 2011-re 1090 milliárd forintos maastrichti többletet várt (a pénztári vagyonnak köszönhetően). Év végén azonban „váratlan” tételként átvállalt 50 milliárd forintot a MÁV adósságából és megemelte az MFB tőkéjét 120 milliárd forinttal, amiből a Brüsszelnek jelentett 1090 milliárd helyett elvileg 920 milliárd forintos többletnek kellett volna következnie. Ehelyett azonban idén január közepén az NGM 976 milliárd forint maastrichti többletről szóló közleményt adott ki. Az 56 milliárd forint talált pénzre nem látszik a magyarázat.
Mindez nem csak történészi szempontból fontos. Egy hónap múlva le kell adni az új konvergenciaprogramot, és az érdeklődők, például a befektetők látni szeretnék majd, hogyan lesz levezethető a mostani az előzőből, a különféle körülmények, intézkedések és feltételezések változása mennyit magyaráz meg a tavaly őszi és az idén tavaszi tervek közti eltérésből. Tévedések elkerülése végett: az összhang bizonyításának terhe a kormányon van.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
