A szociális szövetkezetek foglalkoztatói szerepének hatékonyabb betöltését, valamint foglalkoztatási szövetkezetek létrehozását célozza az a törvényjavaslat, amelyet Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter nyújtott be pénteken az Országgyűlésnek.
A törvényjavaslat módosítaná a szövetkezetekről, és az illetékekről szóló törvényeket, valamint a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényt. A törvényjavaslat, elfogadása esetén április elsején lépne hatályba.
Az általános indoklás szerint bár Magyarországon jelenleg 293 bejegyzett szociális szövetkezet van, ezek nem tudják betölteni a nekik szánt társadalmi és gazdasági szerepet, így például nem ösztönzik a hátrányos helyzetű munkavállalók elhelyezkedését, és szétdarabolt a támogatási rendszer. Ezért több területen le kell bontani az akadályokat, így például a szociális szövetkezetek közfoglalkoztatók lennének, és ennek érdekében a közfoglalkoztatásban fontos szerepet játszó önkormányzatok is tagjai lehetnének a szociális szövetkezetnek.
A törvényjavaslat szerint a szociális szövetkezet célja, hogy általában a munkából kirekedt, ezért hátrányos helyzetben lévő tagjai számára teremtsen munkalehetőséget, valamint másként is segítse elő szociális helyzetük javítását.
Az általános indoklás szerint a "jelenlegi társadalmi-gazdasági nehézségek közepette" egyre inkább szükség van olyan szervezetek szerepvállalására, amelyek a profittermelésen túl (vagy akár nonprofit keretek között) a munkából kirekedt hátrányosabb helyzetű embereknek munkalehetőséget biztosítanak az önfoglalkoztatáshoz.
A módosítás a szociális szövetkezeten belül az iskolaszövetkezet mellett új, speciális szociális szövetkezetet hozna létre, ez lenne a foglalkoztatási szövetkezet. Utóbbinak legalább 500 természetes személy és legalább egy országos nemzetiségi önkormányzat a tagja - olvasható a javaslatban. A foglalkoztatási szövetkezet hátrányos helyzetű tagjai számára a munkafeltételek megteremtését elsősorban munkaerő-kölcsönzés, valamint munkaerő-közvetítő útján valósítanák meg.
A közfoglalkoztatási törvény úgy módosulna, hogy ha több hátrányos helyzetű személy egy közfoglalkoztatónál áll legalább két évig közfoglalkoztatási jogviszonyban, és a közfoglalkoztatottak vállalják, hogy a szociális szövetkezet tagjaként a továbbiakban legalább két évet együtt fognak dolgozni, a szövetkezet a közfoglalkoztatás során használt tárgyi eszközöket ingyen használatba veheti. Ugyanez érvényes akkor, ha a hátrányos helyzetű személy képzési programmal egybekötött mezőgazdasági közfoglalkoztatásban vesz részt legalább egy évig, és vállalja, hogy a szociális szövetkezet tagjaként ugyanennyit dolgozik a továbbiakban.
Az indoklás szerint a szociális szövetkezet hosszabb távú fennmaradásának biztosítása érdekében meg kell teremteni, illetve fejleszteni kell a szövetkezet által nyújtott szolgáltatások, illetve megtermelt termékek felvevőpiacát. Emellett - tekintettel arra, hogy a mezőgazdaság a közfoglalkoztatás egyik fő területe - elő kell segíteni itt a szociális szövetkezetek nagyobb térnyerését. Tovább kell fejleszteni a pályázatok nyomán már kialakult szakmai támogató rendszert is, különös tekintettel az egyszerűsített pályázati támogatási rendszerre.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.