Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Külön fejezetet szentel a rossz magyar példa bemutatására legújabb jelentésében az Európai Gazdasági Tanácsadó Csoport. A beszámoló szerint nem túl jók a kilátásaink, a kormány intézkedései ugyanis nem kezelik a magyar gazdaság alapvető problémáit, sőt még ronthatnak is a helyzeten. A szakértők szerint a magyar gazdaságpolitika kihágásai egész Európának árthatnak.
Magyarország a rossz példa az Európai Gazdasági Tanácsadó Csoport (European Economic Advisory Group, EEAG) friss jelentésében. A tanulmány a világgazdasági kilátások és az euróválság mellett csak két országnak szentel külön fejezetet: Svédországnak és hazánknak. Svédországot a fiskális fegyelmezettség mintájaként, Magyarországot viszont olyan országként mutatja be, amelynek „jövőjére a közelmúlt gazdaságpolitikája miatt baljós fény vetül” – írja a tanulmányról készült összefoglaló.
Magyarország a 90-es évek elején még Közép-Kelet Európa éllovasának számított, ma viszont komoly szerkezeti problémákkal küzd, amelyek elsősorban a lassú növekedésben, az alacsony beruházási, valamint az alacsony foglalkoztatási rátában mutatkoznak meg – állapítja meg a tanulmány. Hozzá kell tenni, a főbb szerkezeti problémákat a rendszerváltás óta magunkkal cipeljük, vagyis azóta nem sikerült megoldani őket.
A jövőnk sem rózsás
Túl sok jót a kilátásainkról sem állapít meg a tanulmány. A kormány intézkedései ugyanis nem kezelik a magyar gazdaság alapvető problémáit, sőt még ronthatnak is a helyzeten az EEAG szerint. Ezt egyfelől a döntően külföldi vállalatokra kivetett válságadókkal magyarázzák, amelyek miatt alacsony maradhat a hazánkba áramló befektetések szintje.
Az egykulcsos adóról azt írja a tanulmány, hogy nem csökkenti a munkára rakódó terheket, mivel az adócsökkentést részben magasabb társadalombiztosítási járulékokkal kompenzálta a kormány. Emiatt nem fog növekedni a munkaerő-piaci részvétel. A bankok túladóztatása sem jó a beszámoló szerint, ugyanis ez a hitelezés visszaeséséhez, alacsonyabb növekedéshez és lassabb kilábaláshoz vezet.
| Mindenkitől lemaradhatunk |
A magyar gazdaság növekedése mára az egy főre jutó GDP alapján az utolsó helyre került a Csehországot, Lengyelországot, Szlovákiát és hazánkat magába foglaló visegrádi csoportban. Pedig a 90-es évek elején még a második helyen álltunk a csehek mögött. Csakhogy a magyar növekedés 2005 környékén megállt, a többiek viszont tovább nőttek: ma már Szlovákia a második, és a többiekkel együtt folyamatosan zárkózik fel az Európai Unió átlagához.
A tanulmány figyelmeztet: Magyarország lemaradhat Európa többi részétől is, és az elmúlt évek gyenge beruházási szintje az EEAG szakértői szerint azt jelzi, hogy ez a folyamat már meg is kezdődött. |
A jelentés szerint a kilátásaink összességében leginkább azért romlottak, mert sérült a magántulajdon és a szerződések biztonsága, ami elijeszti a befektetőket és ezzel hosszú távon csökkenti a növekedésünket. Ezzel kapcsolatban a jelentés a magánnyugdíjvagyon államosítását említi, valamint azt, hogy a végtörlesztés lehetővé tételével a kormány tavaly a bankok és az ügyfelek magánszerződéseit írta felül a törvényhozás segítségével. A tanulmány szerint a magyar gazdaságpolitika miatt egész Európa tekintélye sérülhet, mivel nem tartjuk be a közös piac játékszabályait.
A politikával van a legnagyobb baj
Magyarországgal az az egyik legnagyobb probléma, hogy a költségvetési kiadásokat a választási ciklusok jelentősen befolyásolják: választási években rendszeresen elszáll a költségvetési hiány (leszámítva a 2010-et). Olyan ábrát, mint a magyar nem nagyon lehet látni a világon – mondta Valentinyi Ákos, a Cardiff Business School professzora a jelentés Magyarországgal foglalkozó részét ismertetve hétfőn.
Ez oda vezetett, hogy a GDP-arányos államadósság folyamatosan és jelentősen emelkedett 2002 után. Emiatt Magyarország már 2007-ben sokkal rosszabb helyzetben volt mindegyik feltörekvő országnál: a magas államadósságunk magas külső adóssággal párosult, míg a többi országban ha magas államadósság volt, akkor legalább alacsony volt a külső adósság vagy fordítva.
Az EEAG szakértői szerint ebből az a követekeztetés adódik, hogy Magyarországon a fiskális intézmények alapvetően gyengék, és maga a fiskális politika a makrogazdasági bizonytalanság fő forrása.
Ezt a politikai ciklikusságot nem valószínű, hogy egy alkotmányba rögzített államadósság-szabály meg fogja változtatni, megfelelő átláthatóság és ellenőrzés nélkül valószínűleg nem fog működni – fejtette ki Valentinyi Ákos és hangsúlyozta a Költségvetési Tanács átlátható működésének fontosságát.
Ezen kívül a munkaerő-piaci korlátok lebontása (például az új munkatörvénykönyv lazább követelményei a munkáltatók felé) nem szükségszerűen vezetnek pozitív munkaerő-piaci eredményekhez a tanulmány szerint. A költségvetési problémák magasan tartják az adókat, ami alacsonyabb nettókereseteket eredményez. Ezen felül az idei jelentős minimálbér-emelés a munkáltatóknak felért egy drasztikus adóemeléssel.
| Régóta beteg a munkaerőpiac |
| A magyar foglalkoztatási ráta a 90-es évek eleje óta folyamatosan jelentősen lemarad a visegrádi országoktól. A cseh foglalkoztatási ráta például 10 százalékkal magasabb a miénknél. A rossz magyar mutató oka nem a munkaerőpiac rugalmatlansága volt, hanem a munkakínálatot befolyásoló tényezők. Ezek közül az egyik a magas adóék, ami 2010-11-ben már valamelyest csökkent. Emellett a szociális juttatások is túl nagyvonalúak voltak, a nyugdíjrendszerbe könnyű volt belépni. 2010-11-ben már szigorodtak a feltételek, amelyek várhatóan növelni fogják a munkakínálatot. |
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
