Korántsem csupán szimbolikus jelentőségű, hogy a jegybanki vezetők felesküdjenek-e az új alaptörvényre. Esküjük alapján ugyanis a kormány a költségvetés helyzetére hivatkozva cselekvésre késztethetné az MNB-t.
Az alkotmányos intézmények vezetőinek eskütétele olyan aktus, ami nélkül a közjogi tisztségviselők nem léphetnek hivatalba Magyarországon. Az MNB elnökére nézve ez éppúgy igaz, mint például a parlamenti képviselőkre vagy az alkotmánybírákra. Míg Simorék hazájukhoz, a Magyar Köztársasághoz és annak népéhez fogadtak hűséget és azt, hogy feladataikat a Magyar Köztársaság fejlődésének előmozdítása és az alkotmány érvényesülése érdekében lelkiismeretesen teljesítik, addig az új verzióban az eskü Magyarországra és annak alaptörvényére vonatkozik és arra, hogy az eskütevő a magyar nemzet javára gyakorolja tisztségét.
Ami az MNB vezérkarának az új alaptörvényre teendő esküjét illeti, e kérdés Simor szerint csak a jövőre hivatalba lépő új elnök esetében lesz majd aktuális. Az új alaptörvény a majdani eskütevők számára egy sajátos rendelkezést is tartalmaz.
Arról, hogy e passzus mit ír elő, és ez milyen következményekkel járhat, az e heti HVG-ben olvashatnak.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.