Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az idei hiány a tervezettet 1-1,5 százalékkal lépheti túl, az adórendszer elhibázott, a végtörlesztés rengeteg kárt okozott és az IMF-hitelkérelem bejelentése után is egy sor, a költségvetést aláásó intézkedés született - a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerda délután publikált országjelentését akár úgy is lehet olvasni, hogy miért nem adnának szívesen pénzt egy ilyen országnak.
Nyilvánosságra hozta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a Magyarország éves, IV-es cikkely szerinti felülvizsgálatáról, valamint a 2008-ban kapott hitelkeret felhasználásáról szóló jelentését. (Az angol nyelvű dokumentum itt olvasható.) Az eredeti jelentést január harmadikán készítették, de január 13-án egy mellékletet is csatoltak hozzá a friss fejleményekről. Azóta ugyanis Magyarországon megszavazták a jegybank- és a stabilitási törvényt, megállapodást kötöttek a Bankszövetséggel, illetve mindhárom hitelminősítő befektetésre nem ajánlott státuszba tette az országot. Végül a jelentést január 18-án tárgyalta az IMF igazgatótanácsa, de csak egy héttel később hozták nyilvánosságra.
Hibás gazdaságpolitika
Az IMF szerint a magyar gazdaság lassul, a kormány gazdaságpolitikai intézkedéseit pedig negatívan értékeli a piac. A hibás kormányzati lépések és az euróövezet válsága károsan hat az idei növekedési kilátásainkra is. A jelentésben az olvasható, hogy 2012-re csak 0,3 százalékos magyar gazdasági növekedésre számítanak az IMF szakértői, és 2013-ban is csak 1,5 százalékos növekedést várnak.
Az IMF helyesli ugyan az idei ambiciózus hiánycélt és a tervezett jelentős költségvetési kiigazítást, de úgy látja, a tervezett 2,5 százalékos cél helyett valószínűbb, hogy 3,5-4 százalék körül alakul a GDP-arányos hiány. A tartalékok sem biztos, hogy elegendőek lesznek a költségvetési megcsúszások kezeléséhez, ami középtávon veszélyezteti az államadósság fenntarthatóságát.
Végtörlesztés, minimálbéremelés
A Valutaalap a kormány több gazdaságpolitikai lépését is élesen bírálta. A szervezet ugyan méltatja a szerkezeti reformokat tartalmazó Széll Kálmán-tervet, a kormány ezzel ellentétes intézkedéseit viszont élesen bírálja, különösen a devizahitelesek megsegítésére tett lépéseket, így a végtörlesztést, ami a bankrendszert alaposan meggyengítette.
Az NGM nem kommentál |
A jelentés nyilvánosságra kerülése után Matolcsy György minisztériuma közleményt adott ki, amely csak arról szól, hogy az IMF honlapján közzétette a Magyarországról szóló rendes éves jelentését. A tárca szerint a következő monitoring látogatás az idei második negyedévben lesz esedékes, míg az IMF Alapokmány IV. cikkelye szerinti konzultációra várhatóan egy év múlva kerül sor.
Az IMF jelentésének végére ugyanakkor csatoltak egy pár oldalas reagálást az IMF Magyarországért felelős igazgatójától, ami a kormány álláspotjának tekinthető. Ebben a kormány megköszöni az értékes tanácsokat, és általában véve egyetért a szakértők kritikájával, de hangsúlyozza, hogy maradtak véleménykülönbségek az IMF némelyik megállapításával kapcsolatban. A csatolt dokumentumban kifejtett álláspont szerint a nehéz külső környezet ellenére a kormány elkötelezett a prudens gazdaságpolitika és az átfogó szerkezeti reformok mellett, beleértve a költségvetési konszolidációt is. |
Az IMF szerint a kormány helyesen járt el, amikor a foglalkoztatottságot a segélyek csökkentésével próbálta növelni, ám az adójóváírás kivezetésével és a társadalombiztosítási hozzájárulások megemelésével éppen az ellenkező hatást váltotta ki.
Bonyolult adórendszer
Szakértőik szerint ezért a rendkívül bonyolulttá vált adórendszert felül kell vizsgálni. Az egykulcsos adóval kapcsolatban az anyag kitér arra is, hogy a kormány jelentős minimálbéremelést és bonyolult kompenzációs rendszert vezetett be.
Az IMF szerint a foglalkoztatottságnak az is ártott, hogy a befektetőket elriasztották a különadók kivetésével és a jogszabályi környezet bizonytalanságával. Az IMF szerint ezért a válságadók kivezetése és az egykulcsos adó felülvizsgálata javíthatná a középtávú növekedési kilátásokat.
Független jegybankot!
A január 13-án készült függelék ezért élesen bírálta, hogy a kormány a stabilitási törvénybe bebetonozta az egykulcsos adórendszert, illetve, hogy az őszi kritikák ellenére elfogadták a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét csorbító törvényt. Utóbbival kapcsolatban megjegyzi, hogy a Monetáris Tanács kiterjesztett hatásköre csökkenti az igazgatóság mozgásterét. Ez és az utóbbi időben a kormányzat felől érkező folyamatos kritikák veszélyeztethetik az MNB függetlenségét.
Hab a tortán az új alaptörvénynek az a módosítása, amely lehetővé teszi az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonását. (A jelentés még az előtt készült, hogy Orbán Viktor kedden Brüsszelben bejelentette, visszavonja ezt a paragrafust, illetve már csak Simor András fizetésének csökkentéséhez, valamint a jegybanki vezetők és a Monetáris Tanács tagjainak parlamenti esküszövegéhez ragaszkodik.) A Valutaalap a Költségvetési Tanács 2010-ben elvett függetlenségének visszaállítását is szorgalmazza.
Véget kell vetni a matolcsyzmusnak
Az IMF országjelentésében borús helyzetet vázol fel Magyarország számára, ha a kormány nem változtat eddigi gazdaságpolitikáján, amelynek következtében a fogyasztói bizalom 2009 szeptembere óta a legalacsonyabb szintre esett, a külső adósság a GDP 146,3, az államadósság a GDP 82,6 százalékára emelkedett. A jegybanki alapkamatot már 7 százalékra kellett emelni, ráadásul az utóbbi hetekben a forint soha nem látott mélységbe süllyedt az euróval szemben, az államkötvények hozama 10 százalékra emelkedett, az 5 éves CDS-felár pedig 700 bázispontra. (Ezek a mutatók a napokban érezhetően javultak.) A dokumentum ugyanakkor megjegyzi, az elmúlt napokban már úgy tűnt, hogy a piaci nyomás hatására a kormányzat nagyobb hajlandóságot mutat arra, hogy megegyezzen egy IMF-programról.
Bizonytalan kilátások
Magyarország kilátásai rendkívül bizonytalanok - állapítják meg a szakértők, akik egy alap- és egy válságforgatókönyvvel számolnak.
Az alapforgatókönyvben Európa további lassulására számítanak, aminek következtében a magyar gazdaság idén stagnálni fog, és azt követően csak lassan indul meg a kilábalás. A fogyasztás tovább csökken, ahogy a hitelezés is, az emelkedő infláció csökkenti a reáljövedelmeket, a munkanélküliség is magas lesz. Az állam továbbra is teljesíteni tudja a fizetési kötelezettségeit, de az államadósság finanszírozása drágább lesz.
A válságforgatókönyv szerint az euróövezeti krízis mélyülése miatt 3 százaléknál is nagyobb visszaesés lehet Magyarországon, ami veszélyeztetheti fizetési kötelezettségeink teljesítését. Ebben az esetben az államadósság tovább nőne a következő években is.
Az IMF szerint ugyanakkor Magyarországon segíthet a kormány által kért elővigyázatossági hitelkeret, de csak akkor, ha kiszámítható jogszabályi feltételekkel, a tartalékok növelésével és más megszorításokkal jár együtt.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
