Nyilvánosságra perelték azokat a szerződéseket, melyek a Paksi Atomerőmű tervezett bővítésével kapcsolatos előkészítő tanulmányok érdekében kötöttek. Az Energiaklub kitart amellett, hogy az egész projektnek a nyilvánosság előtt kell zajlania.
A Szekszárdi Városi Bíróság január 18-i, szerdai ítéletében kötelezte a Paksi Atomerőmű Zrt.-t a Teller projekt keretében készült „tanulmányok és egyéb eredmények” nyilvánosságra hozatalára. A döntés egy lassan két éve húzódó macska-egér játék újabb fordulója. A tét nem kevés: megtudhatja-e végre a nyilvánosság hogy mennyiből és milyen feltételek mellett tervezi az állam megépíteni a reaktorokat?
Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet 2009-ben kérte először a Paksi Atomerőművet a tervezett atomerőmű bővítését megalapozó dokumentumok nyilvánosságra hozatalára. Paks nemleges válasza után adatkérelmi per indult azok nyilvánosságáért. A Tolna Megyei Bíróság ítéletében később arra kötelezte az atomerőművet, hogy a projekt keretében kötött szerződéseket hozza nyilvánosságra. Ezt az atomerőmű megtette.

Tekintve, hogy szakértői becslések szerint a tervezett bővítés 2-3 ezer milliárd forintos költségre is rúghat, az Energiaklub úgy véli, hogy a folyamatnak alapjaitól kezdve nyilvánosnak és átláthatónak kell lennie. Szekszárdi Városi Bíróság ítéletének értelmében az alperesnek 15 napon belül kell a dokumentumokat közzétennie - olvasható az Energiaklub honlapján.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
