Az átmenet 20 éve után az új rendszer egyik nyertese a vidék, a mezőgazdaság és a kis- és középgazdaságok lesznek - ígérte Orbán Viktor a Darányi Ignác agrárpolitikusról elnevezett, tíz éves vidékfejlesztési stratégia bemutatóján. Orbán szerint meg kell védenünk a termőföldet és az ivóvizet, és óvni kell az országot a "génpiszkált" élelmiszerektől.
"Magyarország akkor volt erős, amikor virágzott a mezőgazdasága" - adta meg az alaphangot a Darányi-tervet üdvözlő beszédében Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint" akinek földje van, annak mindene van, és egész Európa jövője múlhat azon, hogy ezt a bölcsességet megértjük-e".
Gyakran lehet hallani, hogy a jövő háborúi a termőföldért, az ivóvízért fognak folyni - mondta a kormányfő. "A rossz hírem az, hogy ez a háború már elkezdődött, csak nem fegyverekkel vívják, hanem más eszközökkel, például leminősítésekkel is, ezért nagyon résen kell lennünk, mert a róka sohasem mondja meg egyenesen, hogy a sajtot szeretné kiénekelni a szánkból" - fogalmazott.
A kormányfő a Darányi-tervet három szóval mutatta be: megőrzés, megújítás és minőség.
A megőrzés a természeti javak és a hagyományok védelmét jelenti. Szükség van azonban a vidékről való gondolkodás és a vidék élet mindennapjainak a megújítására. Orbán szerint ha vidéken meg tudjuk teremteni a minőségi élet lehetőségét, akkor az a városi létminőséget is magával húzza. A vidék, az önellátás a nemzeti önállóság biztosítéka. A nemzetek biztonsága pedig az élelmiszer, az ivóvíz és környezet biztonságától függ, illetve, hogy a víz és a termőföld kinek a kezében vannak. Orbán szerint "meg kell védenünk a termőföldet és az ivóvizet", és ezért nem fogadunk be “génpiszkált” élelmiszereket.
Át kell alakítani a földtörvényt
A kormányzás elmúlt másfél évéről Orbán azt mondta, hogy a múlt hibáinak a kijavításáról, az átmenet 20 évének a lezárásáról szólt. "De nem lehet évekig tartó átmeneti állapotok között élni, az embereknek stabilitásra, kiszámíthatóságra van szükségük."
Az új rendszer egyik nagy nyertese a vidék, a mezőgazdaság, a kis- és középgazdaságok lesznek, de ma még komoly akadolyok állnak az érdemi munka előtt. Sürgősen át kell alakítanunk a földtörvényt, a földvagyongazdálkodás érdekében át kell tekinteni a vonatkozó jogszabályokat. Orbán szerint úgy kell átalakítani a jogszabályokat, hogy a földtulajdon kérdésében a helyi közösségeké legyen az első szó.
A helyi kistermelők is áruházakban vásárolnak
Javítani kell a helyi kistermelői élelmiszerelőállítás és feldolgozás lehetőségeit, csökkenteni kell a termelő kiszolgáltatottságát és rá kell szorítani a piaci szereplőket a tisztességes viselkedésre. Orbán elmondta, kormánya támogatja a fiatal gazdák helyben maradását.
Jelenleg nagy a baj: a falusi emberek ma nagy áruházakban vásárolják meg azokat az élelmiszereket, amelyet a saját kertjükben is megtermelhetnének. "Hová jutunk, ha már a falusi ember sem eszik rendes ételeket?" - kérdezte Orbán, aki biztató eredménynek nevezte, hogy javultak a közvetlen értékesítés lehetőségei, és hogy gazdapiacok alakulnak.
"Ahol van akarat, ott van út is: ha akaratban nem fogyatkozunk meg, akkor minőségi életet fogunk biztosítani a vidék Magyarországának" - zárta mondandóját Orbán.
Fazekas: erősíteni kell a termelők integrációját
Fazekas Sándor előadását szintén azzal kezdte, hogy a vidékről való gondolkodásunknak meg kell újulnia, a családi gazdaságok fejlődésének kell lehetőséget adni.
A Darányi-terv alapelveiről a földművelésügyi miniszter azt mondta, hogy a megvalósuló programokat egy erős, aktív államnak kell felügyelnie, amely gyorsan reagál a kihívásokra. Fontos, hogy a mezőgazdaság jövedelmezősége növekedjen. Erősíteni kell az együttműködéséket, a termelői és értékesítési integrációt, a hálózatba szerveződést, az integrált szolgáltatói keretek kiépülését. A fejlesztéseket a helyi közösségek céljai és a térségi természeti adottságok figyelembe vételével kell megvalósítani.
A célok között Fazekas kiemelte a munkahelyteremtést, a mezőgazdasági népesség helyreállítását, az élelmiszerbiztonság garantálását, új, külföldi piacok nyitását, az agrárgazdaság hozzájárulásának növelését a nemzeti össztermékhez képest, a talaj és az ivóvíz védelmét, a helyi erőforrásokra támaszkodó energiaellátás támogatását, a vidéki életminőség javítását, valamint a város és a vidék kapcsolatának a helyreállítását.
Ki volt Darányi Ignác? |
Darányi Ignác (1849-1927) ügyvéd, nagybirtokos, agrárpolitikus az 1890-es években kezdett el gazdálkodni a Kiskunságban, miután ügyvédi praxisával felhagyott. 1881-től kezdett politizálni a Szabadelvű Párt színeiben, melynek alelnöke is volt. 1905-ben több párttársával kilépve alapította meg az Országos Alkotmánypártot, melynek vezetője is lett. 1895 és 1910 között négy kormányfőt is szolgált földművelésügyi miniszterként, kisebb megszakítással összesen 12 éven át. |
Uniós pénzek: a kis- és közepes vállalkozásoknak
A Darányi-terv 7 stratégiai területet határoz meg (természeti értékek védelme, fenntartható tájgazdálkodás; környezetvédelem, föld- és a birtokpolitika, fenntartható agrárszerkezet és termeléspolitika, biztonságos élelmiszer, helyi gazdaságfejlesztés és a vidéki infrastruktúra fejlesztése). Fazekas ezek tárgyalásokor külön szólt a munkaintenzív állattartó gazdaságok támogatásáról, jó minőségű prémiumtermékek gyártásáról, az élelmiszerláncnak a helyi piacok támogatásával, az uniós pénzek kis- és középgazdaságokat előnyben részesítő felhasználásáról.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.