Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Lemondott tisztségéről Járai Zsigmond, a Költségvetési Tanács elnöke. Utódja Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék volt elnöke lett. A VG.hu már a múlt héten írt Járai távozásáról, akkor az MNB részéről cáfolták a hírt. Járai egyből közölte, hogy szükség lehet a költségvetés további korrekciójára.
Járai Zsigmond a lemondását azzal indokolta, hogy a gazdasági stabilitásról szóló, ez év január 1-jétől hatályos, új törvény a korábbinál jelentősebb feladatokkal látja el a Költségvetési Tanácsot, és ezek elvégzése számára olyan helyzetet teremt, amely egyéb - a köz- és a magánszférában ellátott - funkcióival összeegyeztethetetlen. A köztársasági elnök a testület új elnökévé kedd délelőtt nevezte ki Kovács Árpádot, az Állami Számvevőszék korábbi vezetőjét, a Magyar Közgazdasági Társaság elnökét.
A Világgazdaság oldala csütörtökön megírta, hogy Járai felajánlotta lemondását, de a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának titkársága ezt cáfolta, hozzátéve: "Járai Zsigmond egyben az Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsági elnöke is, amely pozíciót szintén betölti". Járai Zsigmondot 2011. február 18-án nevezte ki Schmitt Pál köztársasági elnök, és KT elnöki tisztét nem befolyásolta a január elején életbe lépett - a Költségvetési Tanács működésével kapcsolatos - törvényi változás - tette hozzá.
Járai Zsigmond méltatta a 2012. évi költségvetést, szerinte az abban lévő tartalékok egy bizonyos szintig megfelelő fedezetet jelenthetnek a gazdasági helyzet romlásából származó feszültségek kezelésére. Azt is hozzátette azonban, hogy további romlás esetén azonban szükség lehet a költségvetés további korrekciójára is, amelyre véleménye szerint a kormány elkötelezett.
Az LMP decemberben bírálta Járait és az Állami Számvevőszéket vezető Domokos Lászlót is, akik "még akkor is megalapozottnak tartotta a büdzsétervet, amikor már nyilvánvaló volt annak tarthatatlansága".
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
