A jegybanktörvény pénteki elfogadását, az IMF-tárgyalások esetleges folytatódását, illetve az Orbán-kormány és a külföldi befektetők kapcsolatát elemzi a Magyarország: senki sem ért meg minket című írásában a Financial Times szerkesztőségi blogja. A Beyondbrics bejegyzése szerint a kormány a jegybanktörvényt érintő lépéseivel "Magyarország saját lábába lő gazdasági értelemben, ráadásul egy géppisztollyal".
A magyar kormánynak rendbe kell tennie a gazdaságot, megoldást kell találnia mind az állam, mind pedig az emberek eladósodottságára és teret kell engednie a sokoldalú tehetséggel megáldott polgárok kiteljesedésére. Ráadásul mindezt gyorsan kell tennie, olyan érdekkörökkel szemben, amelyek szembeszállnak a keresztes háborújával. De a kormányt nem téríthetik le arról az útról, amelyet a külföld - beleértve az újságírókat - egyszerűen nem ért meg - foglalja össze Orbán Viktor Magyar Nemzetnek karácsony előtt adott interjújának lényegét a Financial Times szerkesztőségi blogja.
"Mindez segít megmagyarázni azt, mi hajtja Orbánt amikor - az európai és amerikai szövetségesek egyre elkeseredettebb kérései ellenére - egy egész sor ellentmondásos törvényt ver át a parlamenten év vége előtt, olyan törvényeket, amelyek szerinte segítenek e célok elérésében" - írja a Beyondbrics pénteki bejegyzésében Kester Eddy. Különösen igaz ez szerinte a jegybanktörvényt érintő intézkedésekre, amelyeknek az újragondolását kérte José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is, mondván, azok átlépik a határt a jegybank függetlenségét illetően.
Ennek ellenére a Fidesz és a KDNP pénteken elfogadta a jogszabályt - idézi fel a szerző, aki az MNB pénteki véleményére is emlékeztet. E szerint a PSZÁF és a jegybank összeolvasztását lehetővé tévő törvény veszélyezteti az ország gazdasági stabilitását és ezért komolyan sérti az ország érdekeit.
"A külföldi befektetők talán nem értik meg Magyarországot, de azt többé-kevésbé értik, mi számít kockázatos befektetésnek - és egyre inkább annak tekintik Magyarországot is, különösen azt követően, hogy az ország egy "biztonsági hálót nyújtó" hitelt kért az IMF-től novemberben, majd e hónapban megszakadtak a tárgyalások, főképp a jegybanktörvény miatt" - írja a bejegyzésben a szerző. "A legutóbbi jogszabály elkerülhetetlenül távolibbá teszi az IMF-EU megállapodást" - teszi hozzá. A piacokról már csütörtökön negatív jelzések érkeztek, erre utal például az állampapír-aukció részleges visszavonása, illetve a hozamok megugrása. A parlament pénteki döntése után zuhant a forint és a BUX.
"A külföldi megfigyelők a maguk részéről kíváncsiak rá, Orbán mikor fogja megérteni a nyugati befektetőket" - írja Kester Eddy, aki a londoni Spiro Sovereign Strategy ügyvezetőjét, Nicholas Spirót idézi. A szakember szerint az IMF és a kormány közötti szembenállás napról napra "eszkalálódik", és hacsak nem folytatódnak a tárgyalások és nem sikerül egy megfelelő megállapodást tető alá hozni "meglehetősen gyorsan", Magyarországnak "egy teljes adósságválsággal kell szembesülnie". Spiro szerint ami még csak egy politikai válságnak tűnik, hatással lehet általában a kelet-európai befektetésekkel kapcsolatos befektetői bizalomra is.
A szerkesztőségi blog által idézett szakértő szerint bár Orbán "megnyesegetheti a jegybank szárnyait" a gazdasági növekedés elősegítéséért, ez a módszer mégsem működik majd. Szerinte a változtatások csak további nyugtalanságot okoznak a piacokon, kamatemelésre kényszerítik a jegybankot, ezzel további nyomást gyakorolva a növekedésre. "Más szóval - és ezen a blogon ez nem először hangzik ez el - Magyarország a saját lábába lő gazdasági értelemben, ráadásul egy géppisztollyal" - fejeződik be a bejegyzés.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.