Nem szerepel nevesítve a Honvédelmi Minisztérium 2012-es költségvetésében az a pénz, ami az Egyesült Államoktól adományként érkező helikopterek rendszerbe állításához szükséges – ismerte el a hvg.hu kérdésére Hende Csaba.

A Kossuth Rádió reggeli 10 órás híreiben hangzott el először: akár már karácsonyig az amerikai kongresszus elé kerülhet az a csomag, melyben az Egyesült Államok illetékes szerve engedélyt kér arra, hogy a magyar honvédség számára kedvezményes áron értékesíthessen 30 darab UH-1N tipusú, korábban leselejtezett katonai helikoptert. Szeptember a honvédelmi tárca azt közölte, Magyarország -  mint jó szövetséges - ingyen, vagy minimális összegért kaphatná meg a légi járműveket, ám azóta már nincs szó erről.

A Huey helikopterek alaptípusát még az '50-es években fejlesztették ki, fénykoruk a vietnami háború időszakára tehető, közismerté is az erről szóló mozik tették. Nem a legmodernebb technikát képviselik, igaz, továbbfejlesztett modelljeiket ma is sok helyen használják még. Nálunk a leselejtezni kívánt szovjet helikopterek helyett kerülnének be a rendszerbe.

A kása és a helikopter

„Nem eszik olyan forrón a kását, ez egy gesztus az amerikaiak részéről, mert egyébként több mint nyolcvan helikoptert vontak ki a használatból, darabját öt millió dollárért értékesítik a piacon, de nekünk ingyen ajánlották fel” – mondta Hende Csaba. A miniszter hangsúlyozta, ez egy több éves program lehet, de még nem is került a kormány elé, a pontos részleteket tavasszal dolgozzák ki.

Huey, Huey, te mindenem?!

scaleflying.com

A 426 millió dolláros összegről Hende Csaba azt mondta, ez egy keretösszeg, ami „jó magasan lett megállapítva, hogy ha változás történik, ne kelljen még egyszer visszavinni az ügyet a washingtoni kongresszus elé”. Nemsokára magyar delegáció utazik az USA-ba, megvizsgálják az üzembe helyezés lehetőségeit, megnézik, a magyar félnek pontosan mennyit, milyen ütemezésben kell költenie a programra, és ez alapján fognak dönteni.

Az állam egyébként jövőre a magyar hadsereg működésére nettó 213 milliárd forintot fordít. Ebből legalább 105 milliárdot tesznek ki a bér- és járulékköltségek, 30 milliárdot a Gripen vadászgépek esedékes bérleti díja, 10 milliárdot a NATO tagsági díj, 20 milliárdot pedig a nemzetközi missziók költségei emésztenek föl. A zárolt 20 milliárd forintot is ideszámolva összesen 28 milliárdja marad a tárcának a rendszer tényleges működtetésére. És ezen a HM állomány drasztikus csökkentése sem segíthet látványosan (pláne, hogy a 105 milliárdos humán költség is 120-ról lefaragott eredmény). Ebbe így biztosan nem fér bele az amerikai bevásárlás.

Ráadásul egyelőre megsaccolni sem lehet, hogy mibe kerülne egy ekkora méretű helikopterflotta felújítása és a magyar honvédség igényei szerinti felfegyverzése és rendszerbe állítása, ahogyan az ehhez szükséges logisztikai, karbantartási stb. munkatársak kiképzése és foglalkoztatása sem könnyen összegesíthető. Egy katonai forrásunk szerint a Huey-k a méretükből adódóan ugyanakkor csak kiegészítő flottaerőt képviselhetnek, miközben nem oldanák meg a nagy, csapatszállító gépek kérdését.

Egy dolog biztosan igaz, de ezt a DSCA közleménye is rögzíti: az említett helikopterekkel a magyar honvédségnél sokat javulhanta a humanitárius és mentőképesség. És persze javulna az amerikai hadsereggel közös együttműködési képesség.

Ha a pénz nem volna akadály

Ha a pénz valamilyen csoda folytán mégsem volna akadály  - például a kormány a NATO felé tett gesztus-bevásárlással próbálná tompítani, hogy a belépés óta kevesebbet költ védelmi kiadásokra a vállaltnál - , akkor is problémát jelentene az idő. 

Ha az amerikai kongresszus jóváhagyja a javaslatot, és a magyar kormány kifizeti a 95-100 milliárdos vételárat, akkor is csak a helikopterek magyar kézbe adására legalább fél évet kell számolni - magyarázta a hvg.hu-nak a katonai megrendelések és beszerzések világát jól ismerő szakember. Példaként hozta, hogy amikor 2003-ban a magyar katonák iraki missziója esetében felmerült, hogy amerikaiak biztosítanak csapatszállító gépjárműveket, közel háromnegyed évig tartott, mire a döntés túljutott az amerikai bürokrácia útvesztőin, és az első autók rendelkezésre álltak. Ez pedig a Huey-k esetében sem volna másképp.

Ha az amerikaiak le is szállítanák a helikoptereket, ez után következhetne a műszaki, karbantartási, ellátási rendszerek kiépítése, a betanítási, kiképzési programok indítása. Ahogy azt az iho.hu még az ősszel megírta: "az UH-1N Twin Huey hadrendbe állítása előtt a konzervált, egyes értesülések szerint legalább 10 éve leállított gépeket alaposan át kell vizsgálni, az időközben a gyártó által előírt módosításokat végrehajtani, majd következhet a berepülés, majd az átszállítás és a honosításhoz szükséges repülések. Szolnokon ki kell építeni a gépek üzemeltetéséhez szükséges javítóbázist, a logisztikai rendszert, hiszen eddig itt az orosz technológia, a metrikus méretezésű szerszámok dolgoztak."

Miből fizetnénk ki és hogyan számolnánk el?

A másik kérdés a vételár elszámolása: ahogy az a Gripen lízingeléséből is kiderült, az évi 30 milliárdos bérleti díj elszámolását az eredményszemléletű költségvetés szabályainak megfelelően végül kénytelenek voltunk teljes egészében a beszerzés évében elszámolni, ami rendkívüli feszültséget okozott évek múltán is a költségvetési tervezésben. Márpedig ha a helikoptereket megvennénk, az elszámolás most sem lenne másként.

És akkor még nem beszéltünk arról, hogy miből vásárolnánk be? Jövőre, minden idők legnagyobb költségvetési kiigazítást kivánó évében erre aligha lenne forrás. Idén még futotta volna a magán-nyugdíjpénztári befizetésekből. Az év hátralévő részében azonban aligha megy át ez a döntés az amerikai döntéshozáson. Alapos okunk van tehát feltételezni: kérdőjeles, lesz-e valaha Huey-n magyar felségjel.