A leminősítés egyenes következménye volt az elmúlt másfél év kormányzati gazdaságpolitikájának - jelentette ki Oszkó Péter, a Bajnai-kormány volt pénzügyminisztere a Magyar Hírlapnak adott interjújában. Oszkó szerint az eddigi időszak a gazdaságpolitikában a nehéz döntések megúszásáról, a kiadási megtakarítások és szerkezetátalakítások halogatásáról, az időnyerésről és az átmeneti döntésekről szólt. Ilyen volt például a különadók bevezetése, vagy a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások felélése.

A volt pénzügyminiszter szerint akkor lenne megúszható a további leminősítés, a forint gyengülése, valamint a kockázatok, finanszírozási terhek és kamatok emelkedése, ha a kormány végre elszánná magát az érdemi gazdaságpolitikai munkára és nem látszatintézkedésektől várna csodát. Oszkó azonban úgy véli, "még rosszabbra is fordulhat a helyzetünk", ha továbbra is az az önigazoló magyarázat marad uralkodó, miszerint a kormány a növekedés megtörése és a pénzügyi stabilitás megingatása ellenére is sikeres gazdaságpolitikát folytatott és csupán a revánsra vágyó külső pénzügyi körök támadtak meg minket.

Az adósságcsökkentéshez szerinte valójában fegyelmezett költségvetési gazdálkodás, a kiadások kontroll alatt tartása és további szerkezetátalakításokból fakadó megtakarítások kimunkálása, valamint sokkal átgondoltabb és ésszerűbb, kevésbé kapkodó adópolitika lenne szükséges.

Stiller Ákos

"Miután a régióban mind a pénzügyi stabilitásunk, mind a növekedésünk tekintetében lényegében újra a leggyengébb láncszemmé váltunk, nem úszhatjuk meg a teljes költségvetési pálya újragondolását" - jelentette ki Oszkó, aki rámutatott, az eddigi kormányzati intézkedések következményeként Magyarország költségvetési egyenlege jelentősen romlott, ráadásul az adósságcsökkentésre felhasznált tartalékok elköltése is hiábavaló volt, hiszen csaknem 1500 milliárdnyi vagyont élt fel úgy a kormány, hogy a GDP-arányos államadósság visszanőtt oda, ahol előtte volt. Oszkó ezért úgy gondolja, nem tűnik tarthatónak az ígért költségvetési pálya.

"Az újratervezés tehát nem csupán a recessziós félelmek miatt tűnik elkerülhetetlennek", ám ezekkel kapcsolatban a volt pénzügyminiszter megjegyezte, az is előfordulhat, hogy jövőre a megingott stabilitású és recesszióba sodródó európai országok nem túl jó hírű táborába kerülhetünk.

Oszkó az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatban elmondta, feltételezhető, hogy a valutaalap egy racionális, kiszámítható politikai érdekeket szolgáló gazdaságpolitikát szab majd a megállapodás feltételéül, a kormány azonban most már sokkal kisebb tárgyalási mozgástérrel bír, mint 2010-ben.

A volt pénzügyminiszter kijelentette, az, hogy az Európai Unió mennyire fog kiállni Magyarország mellett, illetve mennyire lesz szolidáris a gazdasági problémákkal, jelentős mértékben függ attól is, hogy a kormány kapcsolatok és szövetségek építésében, vagy a haragosai számának növelésében ér el nagyobb eredményeket.

"Szemben a spekulatív támadásokat vizionáló kormányzati magyarázatokkal, nem gondolom, hogy bárki direkt keresztbe akarna tenni az országnak vagy a kormánynak" - mondta Oszkó. "De ilyen vérzivataros időkben már abból is kárunk származik, ha az uralkodó politika viselkedési kultúrája következtében egyszerűen csak elfordulnak tőlünk a korábbi szövetségeseink és sorsunkra hagynak minket, hiszen ahogy látható, saját magunk és politikusaink rendre igen nehéz helyzetbe tudják hozni az országot."