Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A kormány tovább erőlteti az állami térnyerést az informatikai szolgáltatópiacon: bár épp még csak tesztelési fázisba ért a Magyar Villamos Művek (MVM) informatikai infrastruktúrája, egy törvénytervezetben máris kijelölték az első biztos fogyasztói kört is. A hírre az érintett telekomcégek csak dermedten pislognak. A fogyasztókat a szolgáltatásba beépített kényelmi díj akaszthatja ki.
Alig egy hónapja, hogy az Országgyűlés tárgysorozatba vette Köteles László (Fidesz) egyéni indítványát, amely lehetővé tenné, hogy az államigazgatásban az elektronikus adatközvetítésre használt infrastruktúrát egy állami cég biztosítsa. Vagyis ne az eddigi hálózati szolgáltató, a német T-csoporthoz tartozó T-Systems lássa el ezt a feladatot, hanem az MVM. Az ehhez szükséges hálózati infrastruktúrát az MVM a villamos energetikai rendszerirányítótól (Mavir) einstandolná, kifejezetten erre a célra.
Mint ahogy megírtuk, az így létrejövő Nemzeti Távközési Gerichálózaton keresztül zajlana a közigazgatási szereplők egymás közötti, illetve a civilekkel folytatott kommunikációja. A brüsszeli kétirányú, kormányzati szintű kommunikációtól kedzve az okmányirodák egymás közötti adatátvitelén át a bírósági, az ügyészségi és a céginformációs hálózatok köztötti adatforgalomig. Mindez pedig gyors, nagy sávszélességű, magas biztonsági fokozatú (“védett”), zárt rendszerű hálózatot kíván.
Egy hónapja még az volt a kérdés, hogy a nyeregbe ültetett – bár még nem is létező – MVM leányvállalat hogyan tud majd magának megfelelő méretű piacot szerezni. A november végén Láng Zsolt (Fidesz) által benyújtott önálló képviselői indítvány erre is megadta a választ: a „nemzeti mobil fizetési rendszerről” szóló törvényjavaslat a parkolástól az úthasználatig akár az összes állami és önkormányzati szolgáltatás igénybevételének díját e cégbe irányítaná.
Mindent visznek?
Jelenleg a három mobilszolgáltató a mobilparkolás díjából alkalmanként nettó 75 forintot, a mobilon fizetett autópályadíjból nettó 150 forintot kapnak szolgáltatási díjként. Ebből az összesen mintegy 15 milliárd forintos éves piacból így egy-másfél milliárd forint tiszta hasznuk van. A Láng-indítvány elfogadásakor azonban nem csak ezt buknák szinte azonnal. Az állam arra készül, hogy közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a mobil fizetési rendszerből származó valamennyi bevételt megtartsa, és ennek érdekében a következő évek legnagyobb növekedési piacának tartott szegmensben is megvesse a lábát.
A törvénytervezet (T 5114) ugyanis arról szól, hogy bármilyen közvetlenül vagy közvetetten, az állam által nyújtott személyi szolgáltatás (parkolás, úthasználat) a nemzeti mobil-fizetési szervezeten keresztül legyen majd igénybe vehető. Vagyis: könnyen elképzelhető, hogy ha például az önkormányzati tulajdonú vízművek a sárga csekkes fizetési rendről az internetes banki átutalásos rendszerre, vagy QR-kódon keresztüli, mobiltelefonos fizetésre térnek át, akkor bekapcsolódik a folyamatba egy ma még nem is létező állami cég.
Maga az elv, hogy a digitálissá tehető szolgáltatásokat egyetlen cégen keresztül intézhesse az állampolgár, nem új. Időnként előkerült már egy-egy ilyen elképzelés az elmúlt évtizedben, de nem lett belőlük semmi. A mobil eszközökkel történő vásárlás piaca eddig egyetlen elszámoló központot “termelt ki”: az Első Mobilfizetés Elszámoló Zrt. (EME) lehet az új törvény legnagyobb vesztese. Az EME üzemelteti ugyanis jelenleg a mobilparkolási, illetve a mobil autópályadíj-fizetési rendszert. A Láng-féle törvényjavaslatban ugyan nem szerepel, hogy melyik cégből lehet a "nemzeti mobil-fizetési szervezet", de a szektorban mindenki kész tényként kezeli, hogy a piacot az új MVM-cégnek készítik elő.
Vízválasztó: december 8-án
A találgatások végére legkorábban december 8-án lehet pontot tenni. Ekkor derül ki ugyanis, hogy lesz-e jelentkező a negyedik magyarországi mobilszolgáltatóra kiírt frekvenciatenderre, és ha igen, az végül egy új, állami belépő lesz-e. Ergo: valóban összeáll-e az MVM és a Magyar Posta, ahogyan azt egyes iparági pletykák sejtetik. Geszti László, a Posta első embere októberben a hvg.hunak adott interjújában a felvetéssel kapcsolatban azt mondta: "mi arra vagyunk képesek, hogy rendelkezésre bocsássuk a vevőkapcsolati tudásunkat, a kiterjedt hálózatunkat. Azt, hogy 2700 helyen ma is jelen vagyunk az országban".
Bárki is lesz a befutó, a Láng-féle törvénytervezet a piaci szereplők számára a lehető legrosszabbkor született. A Telenor, a T-Mobile és a Vodafone is épp a végén jár azoknak az infrastrukturális fejlesztéseknek, amelyekbe az elmúlt években tízmilliárdokat öltek, és amelyek a mobil adatforgalom növekedésére építettek, beleértve az állami adatszolgáltatással kapcsolatos szolgáltatásokat. Most pedig, amikor kezdődhetne a "betakarítás", az állam átírja a szabályokat a maga szájíze szerint.
Sokatmondó például az a kitétel, amely nyíltan extraprofitot biztosít a szervezetnek, de a miértre még csak utalást sem tesz: "az ügyfél a szolgáltatás díján felül – a kormány által rendeletben szabályozott mértékű – kényelmi díjat köteles fizetni a nemzeti mobil-fizetési szervezet részére" – áll a törvényjavaslat szövegében.
Mivel az szinte borítékolható, hogy mind a Köteles-, mind a Láng-féle képviselői indítvány átmegy a parlamenten, a mobilszolgáltatók leginkább azon izgulnak, hogy mi kerül majd a végrehajtási rendeletbe. Szerintük két verzió lehetséges: vagy mindent elvesztenek ezen a piacon, vagy beszállítóként, alvállalkozóként mégiscsak leesik majd nekik valami.
Mivel a telekomcégek a mobil adatforgalom növekedésére alapozva többmilliárdos infrastrukturális beruházásokat hajtottak végre, a törvény elfogadásával borulhatnak a tervezett megtérülési ciklusok, amitől az érintettek érthetően nem túl boldogok.
Már csak azért sem, mert rég nem igaz, hogy a telekomipar luxusprofittal működik, és az ágazati adó ellenére is jól fut a szekér. Egy augusztusi hwsw.hu-n megjelent elemzés szerint a Vodafone például a telekomadó miatt a tavalyi évet már tetemes mínuszban zárta, és ha a közelgő frekvenciatender nem sikerül jól számára, akár végképp leszakadhat a riválisairól.
| Hogyan került ide Láng Zsolt? |
A főváros II. kerületében az időközi országgyűlési képviselő-választáson frissen egyéni parlamenti mandátumot szerző Láng Zsolt, Rózsadomb polgármestere meggyőző fölénnyel (58 százalék feletti eredménnyel) nyerte a voksvadászatot. De azért, hogy egyéni mandátumára felesküdhessen, a listán szerzett mandátumáról le kell mondania – ezáltal viszont “a nemzeti fizetési rendszerről” szóló törvényjavaslatnak is semmissé kellene válnia. Ezt a kis problémát a parlamenti kétharmadnak még orvosolni kell, ellenkező esetben a törvénytervezetet újból be kell nyújtani. Láng Zsoltnak – vagy bárki másnak. A történetben Láng sokak szerint nélkülözhető elem: a megkérdezett forrásaink közül senki nem gondolta komolyan, hogy a képviselő, akár mint az önkormányzati és területfejlesztési bizottság elnöke, e szerkesztettségében és megfogalmazásában tankönyvi illusztrációnak beillő jogszabálytervezetet maga találta ki, szövegezte meg – nem pedig csupán aláírta, és ahogy az feltételezhető, a benyújtás napján dátumozta. Telekommunikációs szakértőink már nem csodálkoznak azon, hogy a piacuk egy újabb méretes tortaszeletének lenyúlása kapcsán előzetesen semmilyen információt nem kaptak. A jelek szerint a kormányzat már a látszat megőrzését sem tartja fontosnak, hogy a jogszabály-módosítások és törvényjavaslatok benyújtásához valamennyire legalább konyító képviselőt utasítsanak. |
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
