Centiméterekben mérhető az az esőmennyiség, ami hiányzik Magyarországról. A természet pusztul, a mezőgazdaság küszködik - írja az FN24.
A csapadékmentes ősznek következményei vannak: az aszály hatásait most még nem lehet számszerűsíteni, de mind a mezőgazdaság, mind a természet nagyon megsínyli a csapadékmentes hónapokat - írja az FN24.
Az Eumet adatai szerint az októberi csapadékmennyiség az ország jelentős részén akár 50 százalékkal is alulmúlta a hónapra jellemző átlagot, novemberben pedig 50-60 mm eső hiányzott, ami megegyezik az ilyenkor szokásos mennyiséggel. Jelentős változásra pedig a következő hét napban sem számíthatunk.
Idén ősszel tehát nagy csapadékhiány jellemezte a földeket, közel három hónapja nem volt kiadósabb eső. Annak ellenére, hogy a hónap eleji száraz időt október közepétől gyenge csapadékos, borongós időjárás követte – tudta meg az FN24 a Vidékfejlesztési Minisztériumtól (VM).
Vannak pozitív hozadékok is
Az éves csapadék nagy területi szórást mutatva november közepéig 240-500 mm volt: ez a mennyiség a sokéves országos átlagnál 10-50 százalékkal kevesebb Az átlagos „hiány” 30 százalék volt, de Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megye egyes területein „csak” 10, míg Somogy és Zala megyében 50 százalék. A száraz időjárásnak a növénytermesztésre pozitív és negatív hatásai is voltak.
Előnyös volt a tekintetben, hogy a betakarítási munkák jó ütemben, fennakadás nélkül haladtak, a szárazság a terméseredmények alakulását nem befolyásolta és a betegségek is kevésbé sújtották az állományokat. Kukoricából például két százalékkal lett jobb a termésátlag, mint tavaly. Az időjárási körülmények kedveztek az érési folyamatnak, így a szárítás csökkentette a termelési költségeket is.
A másik oldalon viszont az aszály igencsak megnehezítette az időszerű talaj-előkészítési és vetési munkálatokat: a termelők nehezen, csak jelentős energia és többletköltséggel tudták a feladatot elvégezni. Sok esetben nem is lehetett megfelelő minőségű vetőmagágyat készíteni az őszi vetések alá. Az őszi mélyszántás összességében lassan halad, a száraz, tömörödött talaj sok eketöréssel és sok gázolaj felhasználásával művelhető – áll a VM a lapnak eljuttatott közleményében.
Az őszi káposztarepce jó részét porba vetették, ami a csapadékhiánnyal kiegészülve azt eredményezte, hogy az állományok közel felénél mind a tőszám, mind a fejlettség nagymértékben elmarad az ilyenkor elvárttól. A későbbi vetések egyre rosszabb minőségűek, nagyon egyenetlenül keltek.
Komoly hatások
Az összesen 272 ezer hektáros vetésből a gazdálkodók mintegy 20 ezer hektárt már kitárcsáztak, több terület további sorsáról tavasszal döntenek. Az őszi kalászosokat is sok helyen porba vetették illetve vetik. A termelők egyáltalán nem, vagy csak nagy teljesítményű gépekkel tudtak megfelelő magágyat készíteni, mert a száraz és kemény talajon rendkívül nagy erőfeszítésekkel lehet csak vetni.
Az évek óta tartó szárazabb időjárás komoly hatással van a természetes környezetre is. Minden élőhelynek szüksége van ugyanis csapadékra, hogy maradéktalanul betöltse ökológiai szerepét – mondta el az FN24-nek Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója. A szárazság gyengíti például a fákat, amelyek így kevésbé képesek ellenállni a betegségeknek és a kártevőknek, sőt, az aszály kedvez a kártevők időnkénti hirtelen és nagymértékű felszaporodásának. Emellett a növényeknek az őszi-téli, „dermedtnek” tűnő állapotban is szükségük van vízre, bár anyagcsere-folyamataik lelassulnak.
Magyarországon a közlemúltban érzékelhető változások voltak például a Balaton és a Fertő-tó vízszintcsökkenése, a vízparti élővilág átrendeződése. A homokhátsági szikes tavak élővilága folyamatosan pusztul, van ahol már el is tűnt. A vizes élőhelyek lassan összeroppannak, illetve átrendeződnek, Európa egyik utolsó, az Alföldön fekvő homoki tölgyese lassan eltűnik – sorolja Figeczky Gábor. Az élőhelyek megszűnésével pedig eltűnnek a megszokott állatfajok is. Az egyik legkritikusabb helyzetben a kétéltűek vannak, hiszen az ő életciklusuk nagyban függ a víztől.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.