Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egyetlen tagállamnak sem érdeke az eurózóna felbomlása, de a mostani válság a hagyományos kenyesi megoldásokkal nem kezelhető – mondta Csaba László közgazdász egy budapesti konferencián csütörtökön. Ugyanitt az Állami Számvevőszék volt elnöke arról beszélt, hogy az államnak a gazdasági fejlődés mellett a társadalmi kohézióra is figyelnie kell a kormányzati irányítás területén. Stratégiai kérdés ugyanis, hogy a nagy társadalmi ellátórendszerek, a közszféra intézményeinek működtetése során hozzáadott értéket teremtsenek az állampolgároknak – tette hozzá.
A társadalmi-gazdasági változások tartalmáról a mostani gazdasági válságig két felfogás élt: az egyik a mennyiségi mutatókkal jól leírható gazdasági növekedést, a másik a fenntartható fejlődés nehezen mérhető, minőségi ismérveit helyezte előtérbe. Mind a gazdasági növekedés, mind a fenntartható fejlődés magában foglalja azonban azt, hogy az ország versenyképes legyen, és egyfajta dinamikus egyensúly álljon fenn a gazdasági termelés és a társadalmi összetartozás, a társadalmi kohézió között. Ebben az összefüggésben érthető, hogy az ország sérülékenységének csökkentése nélkül nincs esély arra, hogy Magyarország a fenntartható fejlődési pályára álljon – mondta Kovács Árpád, az ÁSZ volt elnöke "A gazdaságpolitika színterei" című konferencián.
Csaba László, a Közép-európai Egyetem professzora szerint egyetlen uniós, de különösen euróövezeti tagállamnak sem érdeke, hogy eurózóna felbomoljon, sem a perifériális tagállamoknak, sem az euróövezet vezető tagállamainak. Az eurózóna felbomlása beláthatatlan kiadásokkal és következményekkel járna ugyanis - mutatott rá.
A professzor kiemelte: az eurózóna válsága eredendően szerkezeti és szabályozási problémákból keletkezett, így a hagyományos keynesi megoldásokkal, azaz az állami keresletet élénkítő módokkal, a pénz gazdaságba pumpálásával a krízis nem orvosolható. A gazdaság szereplőinél jelentős a kint lévő pénz, tehát nem a likviditás hiánya, hanem sokkal inkább szabályozási gondok és bizalmi válság nehezíti az EU-tagállamok számára a gyógyulást, a növekedés beindulását.
Botos Katalin, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora a rendezvényen arról beszélt: az állam nem vonulhat ki a szociális szférából, ez jelentős társadalmi feszültségekhez vezetne. Egyesült államokbeli példákkal illusztrálta: ha az állami pénzeket például egyre jobban kivonják az oktatásból, ez azt eredményezheti, hogy egy idő után csak a jobb módúak gyerekei járnak majd egyetemekre, főiskolákra, így a társadalmi mobilitás lecsökken, a társadalmi csoportok megmerevednek. A munkanélküliség növekedése is azt hozza, hogy a munkanélküliek gyermekei közül egyre többen anyagi gondok miatt nem tudják befejezni a tanulmányaikat – tette hozzá.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
