"Olyan rossz, hogy nem lehet jó törvényt csinálni belőle"
Hat szakszervezeti tömörülés hajdú-bihari szervezete egységesen állásfoglalása szerint a Munka törvénykönyve tervezete a beterjesztett formában sem a munkavállalók, sem a nemzetgazdaság, sem a vállalkozások érdekeit nem szolgálja, ezért a tervezet visszavonását ajánlották.
A pénteken Debrecenben megtartott találkozót négy tömörülés - az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) - területi szervezete kezdeményezte, de időközben a képviselőkhöz intézett nyílt levélhez csatlakozott a Liga Szakszervezet Észak-alföldi regionális csoportja és a Munkástanácsok hajdú-bihari szövetsége is.
Az érdekképviseleti szervezetek megítélése szerint a tervezet hátrányos a munkavállalóknak, csorbítja az érdekképviseleti jogokat, nem támogatja a munkahelyteremtést, elfogadásával veszélybe kerülhet a munkabéke, s a kormányzatnak számolnia kell a közhangulat romlásával. A szakszervezeti vezetők emlékeztettek rá, hogy a tervezethez 700 módosító indítványt nyújtottak be, ebből 98-at a szakszervezetek közösen.
Mindazonáltal úgy ítélik meg, hogy a tervezet olyan rossz, hogy abból módosító indítványokkal nem lehet jó törvényt csinálni, a megoldást a törvénytervezet visszavonása jelentené. A hat szakszervezeti szövetség a jövőben egységesen lép fel a munkavállalók érdekében, ahogy a Liga jelenlevő képviselője fogalmazott: "ezután ők is ott lesznek minden demonstráción, bárki szervezze azt".
Tóth Dezső, a házigazda MSZOSZ megyei képviselője elmondta, hogy a fórumra meghívták a hajdú-bihari kormánypárti egyéni képviselőket is, de azok nem jelentek meg. A nyolc fideszes képviselő közül hárman - Kósa Lajos, Halász János és Pósán László - más elfoglaltságuk miatt előzetesen jelezték távolmaradásukat, a többiek azonban nem válaszoltak a meghívásra - tette hozzá.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.