Lehetséges, hogy az Európai Bíróság már jövő év elején kitűzi a tárgyalást abban a két perben, amelyet Magyarország indított az Európai Bizottság ellen közlekedésfejlesztési projektek vitatott áfaelszámolásával kapcsolatban - tudta meg a Világgazdaság.
Mindkét esetben – az M43-as autópálya Szeged és Makó közötti szakaszának megépítése, illetve a Kelenföld-Székesfehérvár-Boba vasútvonal átépítése – az Európai Bizottság elvonná a projektek EU-támogatási összegéből az áfára elkülönített részt, miután a hazai hatóságok az áfát is az elszámolható költségek közé sorolták. A magyar állam az autópálya ügyében 2010 februárjában, míg a vasúti fejlesztésnél 2010 szeptemberében fordult az Európai Bírósághoz kifogásolva a brüsszeli álláspontot - írja a Világgazdaság.
A benyújtott magyar álláspontból kiderül: a hazai hatóságok azért vették az áfát támogatható költségként figyelembe, mivel az állam álláspontja szerint az autópálya építtetője, illetve a vasútvonal fejlesztője, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) nem tudja továbbhárítani és visszaigényelni az általa megfizetett forgalmi adót.
Brüsszel szerint azonban az áfa megfizetése az adót tartalmazó díjak formájában végső soron az autópálya, illetve a vasútvonal használóira hárul, így a beruházás fázisában felmerült áfából eredő költségek valójában visszaigényelhetők, függetlenül attól, hogy hazánkban az autópálya, illetve a vasútvonal építtetője és üzemeltetője nem ugyanaz a cég - írja a lap.
"Mindkét ügyben az eljárás írásbeli szakasza véget ért, így akár már jövő év elején kitűzheti a bíróság a tárgyalást" – mondta el a lapnak Lehóczki Balázs. Az Európai Bíróság sajtóosztályának munkatársa szerint akár az is elképzelhető, hogy az eltérő időpontban benyújtott két ügyet egyszerre tárgyalja majd a testület az ügyek hasonlósága miatt, illetve azon okból, hogy mindkét ügyben ugyanaz a bírói tanács jár el. Az ítélet pedig a tárgyalás kitűzése után már fél évvel megszülethet – mondta.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.