Gazdaság MTI 2011. november. 07. 10:55

Napi Gazdaság: az uzsorásokat segítheti a thm-plafon?

Az uzsorások életét legalizálhatja a tervek szerint ma megszavazandó hiteldíjmutató-plafon: miután a magánszemélyek által nyújtott kölcsönök esetében csak a kamatszintet maximálja a törvény, szabadon rakhatnak egyéb költségeket a hitelhez - szemben a bankokkal, akiknél a thm-et szorítják korlátok közé - írja a Napi Gazdaság.

Számos ponton problémás lehet a kamatplafonról szóló - az előzetes hírek szerint még ma megszavazandó - törvény egyes vélemények szerint - írja a Napi Gazdaság.

Alapvető probléma, hogy a törvény a magánszemélyeknek kedvez azzal, hogy míg a magánszemélyek közötti kölcsönnyújtásnál a kamatra vonatkozik a jegybanki alapkamat +24, illetve +39 százalékos plafon, addig a pénzintézeteknél a hitelhez kapcsolódó összes költségelemet kimutatni hivatott teljes költség mutatónak (thm) kell a szinten belül maradnia - írja a lap. Mindez azt jelenti, hogy az uzsorások nyugodtan kijátszhatják a törvényt azzal, hogy a kamat mellé szabadon valamilyen fix költséget rendelnek. Már ha az uzsorások egyáltalán adnak a törvényre - ami persze kérdéses.

Uzsorás bilincsben. Gyakori eset
MTI / Vajda János

Ugyancsak problémás az, hogy a hiteltermékek közötti felosztásból egyszerűen hiányzik a személyi kölcsön helye. A törvény csak a fizetési számlához kapcsolt, valamint áru- és kártyahitelek esetében engedélyezi egyértelműen a magasabb thm-plafon alkalmazását.

Ezen a gondolaton elindulva a Napi Gazdaság szerint azt mondhatjuk, hogy a személyi kölcsönt a jogalkotó egy kategóriába soroltná az ingatlanfedezetes hitelekkel, ami azért megdöbbentő, hiszen a személyi hitel minden paraméterében (fedezet, kockázatosság, hitelösszeg, futamidő) eltér a jelzálog hitelektől.

Ha már valamivel analógiát akarunk húzni, akkor a személyi hitel számos tekintetben a folyószámla-hitelekkel hasonlatos, érdemes lenne tehát ahhoz mérni a thm-plafont is - fogalmaz a lap.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2025. április. 24. 20:00

Századfordulós bűnügyek – A postarablás, ami miatt 10 éven át röhögött mindenki a rendőrségen

1884 első napjaiban a pesti főposta épületének udvaráról eltűnt egy nagy értékű pénzesláda. Minden jel arra mutatott, hogy belső munkáról volt szó, a rendőrség mégis tehetetlen volt sokáig az ügyben, ami részben azért volt, mert a testület addigra használhatatlanná korrumpálódott, illetve azért, mert a bűnügy felderítéséhez szükséges szakértelemnek is híján volt. A népgúny hozzájárult viszont ahhoz, hogy a fővárosi rendőrség berkein belül komoly változás vette kezdetét, és létrejött egy európai összehasonlításban is az élvonalba pozicionálható testület. És menet közben a rablás tetteseit is kézre kerítette egy szemfüles detektív.