Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az iskolákon idén már végigsöpört egy "egyháziasítási hullám", és a kormány a jelek szerint mindent megtesz, hogy az önkormányzatok jövőre is arra kényszerüljenek, közoktatási intézményeiket adják át valamelyik egyháznak - olvasható ki a Haza és Haladás egyik tanulmányából. A településeknek így olcsóbb, a központi költségvetésnek viszont drágább lesz a közoktatás. Feltéve persze, hogy jövő évtől a kormány nem államosítja az iskolákat.
Az idei boom után jövőre tovább folytatódhat az egyházi iskolák térhódítása, ugyanis a kormány a jövő évi költségvetésben úgy tervezte meg a közoktatási kiadásokat, hogy az önkormányzatokat arra ösztönözze, iskoláikat adják át valamelyik helyi egyházközösségnek – olvasható ki Váradi Balázs, a Budapest Intézet vezető kutatója elemzéséből.
A Haza és haladás Közpolitikai Alapítvány által elindított közöskassza.hu-ra készült tanulmány megállapítja: a 2012-es büdzsében jelentősen torzul az oktatásra szánt költségvetési források szerkezete, mert míg az egyházi intézmények közoktatási kiegészítő normatívája megugrik, az oktatásért felelős Nemzeti Erőforrás Minisztérium összes forrása csökken. Vagyis az egyházak támogatása más kiadások kárára nő. Fontos megjegyezni, a kutató azzal számol, hogy 2012-től még biztosan nem indul el az új, államosított közoktatási modell. Az eddigi ígéretek szerint a kormány jövő évtől államosítaná a közoktatási intézményeket, erről azonban egyelőre nincs törvényjavaslat a parlament előtt.
Elkényeztetjük az egyházakat
Már az elmúlt másfél évben gyorsult az iskolák egyháziasítása: az iskolák száma idén szeptemberre az előző évinek csaknem negyedével nőtt, ami 82 önkormányzati közoktatási intézmény átvételét jelentette. Ennek egyik oka, hogy a nehéz helyzetbe kerülő önkormányzatok számára az önkormányzat költségvetését kímélő megoldás az iskola átadása.
| Hány egyházi iskola van? |
A közoktatás intézményeit jelenleg még zömében önkormányzatok tartják fenn, de nem elhanyagolható számban vannak egyházi és alapítványi iskolák is. A 2010/2011-es tanévben a 2 294 általános iskolából 197 egyházi, és 106 egyéb (pl. alapítvány, magánszemély) fenntartás alatt működött. A 759 ezer általános iskolás 6,7 százaléka jár egyházi, 1,9 százaléka egyéb fenntartású iskolába. A szakiskolába járó 137 ezer gyereknek csak 3,5 százaléka jár egyházi iskolába, de 17,8 százalékuk egyéb, nem állami iskola tanulója. A 242 ezer gimnazistának pedig 15,4 százaléka jár egyházi, 17,1 százalékuk pedig egyéb fenntartású iskolába. |
Az állam ugyanis a központi költségvetésből évek óta, kormányoktól függetlenül a szükségesnél kevesebb pénz juttat az önkormányzatoknak a közoktatási intézmények fenntartására, az oktatási normatívák csak nagyjából 70 százalékát fedezik az iskolafenntartáshoz szükséges kiadásoknak. A hiányt az önkormányzatoknak saját bevételeikből vagy hitelből kell kipótolniuk (ez a helyzet jövőre is fennmarad).
Sokkal jobb helyzetben vannak viszont az egyházak: ők az államtól az alap normatív támogatáson túl egy olyan „kiegészítő” normatív támogatást is kapnak, ami a plusz önkormányzati finanszírozást hivatott helyettesíteni. Vagyis az egyházi fenntartású intézmények a normatívákon túl, külön törvény alapján az önkormányzatok által adott plusz összegeknek az átlagát is megkapják, így saját forrásaikból nem kell, hogy kiegészítsék az iskolák fenntartási költségeit. A kiegészítő támogatás összege 2011-ben a 2010-eshez képest jelentősen, 21 százalékkal megnőtt és a költségvetés a korábban elmaradtnak ítélt támogatásokért is kompenzálta az egyházakat.
| Mennyibe kerül a közoktatás? |
2010-ben a magyar adófizetők a központi és helyi költségvetésen keresztül az óvodákra 195 milliárd, az általános iskolákra 440 milliárd, a középfokú oktatásra 254, a felsőfokúra 259 milliárd forintot, egyéb oktatásra, továbbképzésre, oktatással összefüggő egyéb kiadásokra 114 milliárd forintot költöttek. Ez egy óvodásra 627 ezer, egy általános iskolásra 609 ezer, egy középiskolásra 549 ezer forintot, egy hallgatóra pedig 973 ezer forintot jelentett. Ez a kiadási szint a GDP arányában a fejlett országok átlaga alatt van, a régiónkban viszont közepesnek számít. |
Féktelen és fenntarthatatlan
A gyorsuló közoktatási egyháziasítás másik oka, hogy a kormány tavaly kivett egy korlátot, ami a folyamatot fékezte. Ez még előírta az önkormányzat számára, hogy a kiegészítő támogatást még öt évig saját költségvetéséből gazdálkodja ki, amennyiben egyházi fenntartásba adja iskoláját. Ezt a központi költségvetést kímélő szabályt azonban egy törvénymódosítás tavaly eltörölte, így csak az önkormányzatok átadási és az egyházak átvételi hajlandósága szabhat az intézmény-átadásnak korlátot.
Ez a folyamat helyi szinten, rövidtávon megoldásnak tűnhet, de összességében már középtávon sem fenntartható, hiszen teljesen rossz ösztönzőket tartalmaz – állapítja meg Váradi Balázs. A fenntartó-váltást megkönnyítő korábbi kormánydöntés gyakorlatilag minden nehezebb helyzetű önkormányzatot abban tesz már rövidtávon is egyértelműen érdekeltté, hogy minél hamarabb találjon egy helyi egyházi közösséget, amely átveszi az érintett intézményt, hiszen a település ezzel spórol. Ráadásul egy bizonyos pontig az egyházak is érdekeltek, hiszen a finanszírozási szerkezet átalakulása az imént kifejtettek szerint javítja a minden egyházi iskolának járó kiegészítő normatíva szintjét – fejti ki a kutató.
A fenntarthatatlanságot tovább fokozza, hogy jellemzően azok az önkormányzatok adják át iskolájukat, amelyek az átlagnál kevesebbet tudtak hozzátenni az állami normatívához. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatok saját hozzájárulásának átlaga nőhet, hiszen a jobb anyagi helyzetű települések maradnak meg fenntartóként, akik többet áldoznak a közoktatásra. Viszont mivel az egyházi kiegészítő normatíva mértékét az önkormányzatok által a közoktatás finanszírozására fordított pluszforrások határozzák meg, így a folyamat eredményeképpen tovább kell növelni az egyházi kiegészítő normatíva fajlagos összegét is – mutat rá a közöskassza.hu vendégszerzője.
| Miért probléma ez? |
Az egyházaknak kedvező finanszírozás azért problematikus, mert nem fenntartó semleges, hiszen az egyházi fenntartó automatikusan megkapja azt, amit másutt az önkormányzat más feladataitól elvonva vagy esetleg helyi adókból áldoz iskolájára. Az iskolafenntartó kiléte például azért fontos, mert az egyházi fenntartókat küldetésükből fakadóan nehéz az alkotmányban garantált világnézetileg semleges oktatásra, és például a jelentkező diákok közti válogatás mellőzésére kényszeríteni a diszkrimináció csökkentése érdekében. Minél több az egyházi iskola, és minél több településen van csak ilyen, a szülők számára annál nagyobb nehézséget jelent gyermeküket világnézetileg semleges oktatást nyújtó iskolába járatni. |
Kivételes támogatás
A Budapest Intézet kutatója szerint az iskolák egyháziasítása a költségvetés kiadásait jövőre összesen 2,8-6,5 milliárddal kellene, hogy megnövelje, és a költségvetési törvénytervezet számai azt mutatják, hogy a kormány vélelmezhetően számolt is ezzel, ugyanis a büdzsé 4,3 milliárd forinttal többet költ közoktatási normatívákra jövőre.
Az önkormányzati iskoláknak szóló normatívák azonban nem változnak a tervezetben, így a közoktatási kiadások növekménye szinte mind az egyházivá vált iskoláknak megy majd. Tehát a közoktatás finanszírozásában bekövetkező 2012-es változások nem javítják azon önkormányzatok helyzetét, amelyek nem vesznek részt az intézmények egyházi kézbe adásának felgyorsult folyamatában – írja Váradi Balázs.
Aprónak tűnhet ez a pár milliárdos a tétel, de nem az. Az illetékes minisztériumhoz tartozó 2012-es kiadásokat összesen 854,6 milliárdra tervezik, 43,7 milliárddal kevesebbre, mint 2011-ben. Néhány apró tételtől eltekintve a minisztérium mindenütt másutt ugyanannyit vagy kevesebbet tervez költeni az oktatásra, szociális támogatásokra, kultúrára, sportra jövőre, mint idén. Ezért szembetűnő ez kivételes növekedés – jegyzi meg a kutató.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
