2011. október. 07. 11:48 MTI Utolsó frissítés: 2011. október. 07. 12:14 Gazdaság

Hitelközösséget indítottak civilek

A devizahitelek átváltására indítottak el civilek hiteltársulást, céljuk, hogy a beszerzési társulásokhoz hasonlóan összegyűjtsék a frank- és devizahitelesek igényeit. A "hitelközösség" BUBOR (budapesti bankközi kamatláb) plusz 1,5 százalékpontos forint hitelkamatot szeretne elérni.

Doubravszky György, a Bagolyvár Könyvkiadó alapítója, a hitelközösség "ötletatyja" pénteken juttatta el az MTI-hez közleményét, amelyen kiemeli, az indítás első napján már 128 hitelest regisztráltak és ezzel 1,7 milliárd forint becsült hitelösszeget "gyűjtöttek" össze.

Mint írja, a civil kezdeményezést az felismerés hívta életre, hogy hiába van lehetőség fix árfolyamon lezárni a devizahitelt, ahhoz nem társul kedvező forint hitel. Erre találhatna megoldást a közösség azzal, hogy a lehető legtöbb hiteles igényét összegyűjtve kedvező feltételű hitelt tárgyal a tagoknak.

A közlemény szerint a Hitelközösséghez - amelyhez a hitelkozosseg.hu e-mail címen e-mail címmel és a becsült hitelösszeg megadadásával - október 28-ig lehet csatlakozni. A közösség a hónap végén a tervek szerint rendez egy konferenciát, melyre szakembereket hívnak meg és ahol már konkrét megoldásokról is szó eshet. Ezen a szervezők egy internetes tudásbázis fejlesztését is tervezik, valamint egyeztetések kezdeményezését bankokkal - olvasható.

Doubravszky György az MTI-nek a kezdeményezés kapcsán elmondta még, hogy a bankoknál a budapesti bankközi kamatláb  plusz 1,5 százalékpontot szeretnének elérni a forinthitel kamataként. Hozzátette, a hiteligény összegyűjtése után megkeresik a pénzintézeteket, amelyeknek a kért kamat mellett jelzik majd azt is, hogy tagjaiknak azt ajánlják: a kedvező forintkamatot biztosító banknál vezessék a jövőben a számláikat és annál tartsák megtakarításaikat is.

Közölte, egyelőre nem lehet felmérni, hogy a milyen létszámú lesz a "hitelközösség".

zöldhasú
Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.