Újra veszélyzónában Magyarország: a tíz legkockázatosabb adós közt
Több mint 30 százalék az esélye annak, hogy Magyarország belátható időn belül fizetésképtelenné válik külföldi hitelezőivel szemben, így hazánk újra felkerült a CMA DataVision által összeállított, a tíz legkockázatosabb szuverén adóst felsoroló listába - számolt be a Napi Gazdaság.
Magyarország újra felkerült a legkockázatosabb szuverén adósok tízes toplistájába a CMA Datavision legfrissebb, harmadik negyedéves jelentése szerint - írja a Napi Gazdaság. A szeptember 29-ei CDS-záróadatok alapján elkészített listát továbbra is Görögország vezeti, hazánk a 9. helyre futott be. A jelentés alapján a görög csőd, vagyis annak kockázata, hogy Athén nem lesz képes visszafizetni államadósságát, 90,6 százalék, míg Magyarország esetében ez 30,7 százalék. A jelentés megállapítja, hogy a top-10-be belépő Magyarország kockázatosabb ugyan Spanyolországnál, ám a feltörekvő országokra vonatkozó alacsonyabb (25 százalékos) kilábalási együttható miatt a csőd esélye is mérsékeltebb, mint a spanyolok esetében.
Írország ugyan továbbra is szerepel a listán, helyzete és helyezése jelentősen javult, így a negyedév legjobb teljesítményét mutatta fel: CDS-felára egyedülálló módon csökkent, 37 bázisponttal. Magyarország felkerült ugyan a top 10-be, a legnagyobb CDS-felárnövekedést elszenvedők ötös listáján mégsincs rajta, szemben a hozzánk hasonlóan új belépőnek számító Olaszországgal, illetve Németországgal, Ausztriával, Hollandiával, valamint Dániával.
Magyarország és Spanyolország az idei első negyedéves összesítésben már egyszer kikerült a legkockázatosabb szuverén adósok tízes mezőnyéből. Mindkét ország - egyaránt első ízben - a CMA 2010. negyedik negyedévi listáján tűnt fel a tíz legmagasabb törlesztési kockázatú államadós listáján, a decemberi utolsó kereskedési nap CDS-árfolyamai alapján. Az Európa feltörekvő országaival foglalkozó fejezet megállapítja, hogy Magyarország esetében a CDS-szintek 500 bázispont fölé kerültek, a svájci frank alapú devizahitelek végtörlesztéséhez kapcsolódó költségek növekedésével párhuzamosan.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.