Van értelme a szolidaritási adónak, ha a német példát másoljuk, de át kéne dolgozni a kettős adóztatási egyezményeket, mert nem előnyösek a magyar gazdaság számára.
Az adórendszerben végrehajtott változtatások makrogazdasági hatásait elemzi a Számvevőszék által végrehajtott ellenőrzések során összegyűlt tapasztalatok figyelembe vételével Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke az október 6-án és 7-én megrendezendő „Adóz(z)unk a jövőnek?” című soproni konferencián.
Az államadósság elleni fellépéssel Botos Katalin, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára foglalkozik majd, prezentációjában javaslatokat fogalmaz meg a költségvetési egyensúly javítására, külföldi példákkal alátámasztva. Szolidaritási adó bevezetése – a német példa alapján.
Mit lehet tudni az "Adóz(z)unk a jövőnek?" konferenciáról? |
A Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának Pénzügyi és Számviteli Intézete immár ötödik alkalommal rendezi meg adózási, számviteli konferenciáját „Adóz(z)unk a jövőnek?” címmel. Az eseményt, amelynek egyik médiatámogatója az Adózóna is, Székely Csaba, a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának dékánja és Vágyi Ferenc Róbert, a Pénzügyi és Számviteli Intézet igazgatója, a MOKLASZ alelnöke nyitja meg október 6-án. A konferenciára jelentkezni itt tud! A konferencia részletes programját innen töltheti le! |
Előnytelen kettős adóztatási egyezmények
Herich György, a MOKLASZ elnöke kifejti: az hogy a nemzetközi adózásból származó bevétel melyik ország költségvetését milyen arányban gyarapítja, az országok közötti megegyezések, szerződések, megállapodások függvénye.
A folytatásért kattintson az Adózóna cikkére!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.