Az euróövezeti tagállamok megosztottak a tekintetben, hogy mekkora mértékben vállaljanak áldozatokat a magánbefektetők a Görögországnak nyújtandó második mentőcsomagban – idéz vezető beosztású euróövezeti forrásokat a Financial Times (FT) internetes kiadása.
A lap úgy tudja, hogy akár 7 euróövezeti tagállam is azt szeretné elérni, hogy a magánbefektetők nagyobb arányban szenvedjenek veszteségeket görög állampapírjaikon; ezt annak tükrében gondolják, hogy egyre világosabb, hogy a július 21-i euróövezeti megállapodásban odaítélt támogatás kevés lesz a válság megfékezésére.
Akkor az euróövezeti vezetők, illetve a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank (EKB) képviselői 109 milliárd euró értékű második görög mentőcsomagban állapodtak meg.
Az FT értesülései szerint a nagyobb magánbefektetői részvétel mellett többek között Hollandia és Németország áll ki, de Franciaország és az EKB kategorikusan elutasítanak minden ilyen lépést, mivel az a görög államkötvényeknek jobban kitett európai bankok részvényeinek árfolyamzuhanásához vezethet, ami az egész európai pénzpiacot destabilizálhatja.

A július 21-i megállapodás értelmében a magánbefektetők 135 milliárd eurónyi, 2020-ig lejáró görög államkötvény megújítására tettek ígéretet. Az új hosszú lejáratú kötvényekre az Európai Unió vállalt garanciát.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
