Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Bencsik János államtitkár szerint az Országgyűlés által hétfőn elfogadott, a távhődíjjal kapcsolatos kerettörvény igazságosabb támogatási politikát tesz lehetővé azzal, hogy nem a termelő, hanem a szolgáltató kapja a támogatást.
A hődíjtámogatásra 30 milliárd forint áll rendelkezésre, amit a szolgáltatók kapnak, így az megjelenik a fogyasztói árakban is – mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felelős államtitkára kedden Debrecenben, a IX. Energoexpo Nemzetközi Energetikai Szakkiállításon és Konferencián. Ezen túlmenően 2 milliárdot különítettek el az egészségügyi és felsőoktatási intézmények hődíjtámogatására, 10-12 milliárdot pedig az intervenciós alapba, amelyből az új rendszerre való átálláskor felmerülő költségeket fedezik – tette hozzá Bencsik János.
A szakember a konferencián arról is beszélt, hogy "hazánk sebezhető energetikai szempontból". Elmondta, teljes energiafelhasználásunk 62 százalékát fosszilis forrásból fedezzük, aminek 82 százaléka földgáz, a megújuló energia aránya mindössze 7,3 százalék. Utóbbit 2030-ra 20 százalékra kell növelni – tette hozzá. Bencsik János szerint az energiafelhasználást illetően túlélési stratégiára van szükség, ez pedig a 2030-ig szóló nemzeti energiastratégia, amiről várhatóan a jövő héten lesz végszavazás az Országgyűlésben.
A stratégia mottója – függetlenedés az energiafüggőségtől – lassú átállási folyamat – jelezte az államtitkár megemlítve, hogy e folyamat része az energiatakarékosság, a megújuló energiák nagyobb arányú fejlesztése, a biztonságos atomenergia, a közös európai infrastruktúrákhoz való kapcsolódás, valamint a hazai szén- és lignitvagyon jobb hasznosítása. Hozzátette, hogy a paksi atomerőmű működése meghosszabbításának nincs alternatívája. A négy blokk azonnali leállítása súlyos következményekkel járna, s túl azon, hogy 30 százalékos áremelkedéssel járna, földgázzal nem tudnák kiváltani a hazai energiafelhasználás 40 százalékát biztosító atomerőművet.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a konferencián az energiastratégia és a foglalkoztatás összefüggéseit elemezte. Szerinte 100 ezer lakás energetikai korszerűsítése 40 ezer munkahelyet és 0,25 százalékos bruttó hazai termék, GDP-növekedést jelentene. Felhívta a figyelmet a magyar vállalkozások helyzetbe hozására. Kifejtette: "rajtunk múlik, hogy az energetikai projektből mennyi vándorol ki az országból".
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
