Ugyan a kormány nem megszorításnak nevezte a jövő évi költségvetés tervezetét, a bejelentésből kiderül, mégis megszorítással állunk szembe. Az szja-rendszer változásával az átlagkeresők kevesebbet visznek haza jövőre, emelkedik az áfa és az egészségbiztosítási járulék mértéke is. A kormány ugyanakkor a hét végére felpuhította a végtörlesztéses javaslatát. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Nehéz eldönteni, hogy az Orbán-kormány a végtörlesztéses javaslat első felvetésével, vagy a jövő évi költségvetéssel sokkolt-e jobban. Az viszont biztos, hogy mindkét tervezet a gazdagabbaknak kedvez, és a rosszul keresőket még rosszabb helyzetbe hozza.
Matolcsy szerint ez nem megszorítás
Pénteken hozta nyilvánosságra Matolcsy György a kormány legújabb, "nem megszorító" intézkedéseit. Noha a kormány nem meri nevén nevezni a dolgokat, az igazság ezzel szemben az, hogy a jövő évi költségvetés kemény megszorító csomag. A 750 milliárd forintos kiigazítást ugyanis úgy viszik véghez, hogy a kiadási oldalon érdemben nem csökkentenek, ugyanakkor a bevételi oldalon még többet szednek be. A csomagról részletesebben itt olvashat!
A legnagyobb érvágást az egykulcsos adórendszer felgyorsítása okozhatja, a szuperbruttót és az adójóváírást ugyanis egy lépésben vonják ki. Mindez azt jelenti, hogy havi 140 ezer forint nettó fizetés alatt mindenki rosszul jár. A gyermektelen minimálbéresek például majdnem 10 ezer forinttal visznek kevesebbet haza, ezért Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint valószínüleg emelni kell a minimálbér összegét.
Rosszul járnak az alacsony keresetűek azzal is, hogy 25-ről 27 százalékra emelné a kormány az áfát, illetve hogy egy százalékponttal megemelnék az egészségbiztosítási járulékot.
Néhány nap alatt puhított Orbán
Sokkolta Lázár János a bankokat múlt pénteki bejelentésével, miszerint fix árfolyamon törleszthetnének a devizahitelesek. Néhány nappal később ugyanezt jelentette be Orbán Viktor országvédelmi tervében, ami miatt zuhant a tőzsde, kiakadtak az osztrákok és a pénzintézetek is. A parlamentnek benyújtott törvényjavaslat azonban az eredeti bejelentéshez képest felpuhult. Csak az idén lehet kérni, hogy a svájci frankot 180, az eurót 250 a jent 2 forintos árfolyamon lehessen rögzíteni, és csak azok kérhetik ezt, akik ezen árfolyam alatt vették fela hiteleket.
Kérdés, hogy kik élnek majd ezzel a javaslattal, hiszen az eredeti bejelentéshez képest a kormány már nem hangoztatja, hogy kedvező forinthitellel is ki lehet váltani a devizahiteleket. A lehetőséggel tehát a megtakarítással rendelkezők élhetnek.
A végtörlesztési történet egyik érdekes eleme, hogy Matolcsy György és Orbán Viktor is utalt arra, hogy biztosra veszik, nemzetközi fórumokon is megtámadják a tervezetet. Sajtóértesülések szerint maga a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium is erre figyelmeztetett. Orbán Viktor azonban optimista, a Blikknek adott interjújában azt mondta, van második és harmadik terve is arra, ha egy bíróság előtt elhasalna a törvényjavaslat.
Ugrott az áruhitelezésnek?
Orbán Viktor hatpontos országvédelmi akcióterve azonban ezen kívül más meglepetést is tartogat a bankok és a lakosság számára is. Ugyan az uzsorások elleni harcra találták ki, de igazából a bankokra és a fogyasztókra mér igazi csapást az, hogy a teljes hiteldíj mutatót (THM) 30 százalékban maximalizálták. A személyi- és az áruhitelek többsége ugyanis a legtöbb banknál 30 százalék felett van, ez egyrészt jobb esetben visszavetheti a hitelezést,rosszabb esetben viszont eltűnteheti a piacról ezeket a kölcsönöket.
Orbán bejelentette azt is, hogy állami kontroll alá kerül a rezsi: a gáz és az áram után a szemét-, a csatorna- és vízdíjakra is hatósági árat vezetnek be. A szociális húrokat megpendítő bejelentéssel kapcsolatban nemcsak az okozhat majd problémát, hogy e közművek sok esetben önkormányzati tulajdonban lévő, piaci alapon működő cégeket reguláznának, hanem az is, hogy a víz-, csatorna- és szemétszállítási díjak meglehetősen sok, adott esetekben különböző súlyú tényezők eredőjeként generálódnak, és a miniszterelnök bejelentése szerint ezeket kellene valamiféle országosan egységes, mindenki számára elviselhető eredőjűvé alakítani.
Noha újdonságként tálalta a kormányfő, hogy ősszel visszafizetik a lejáró IMF–EU-hitelrészlet, a kormány valójában korábban is ezt tervezte. A miniszterelnök kijelentését miszerint úgy fizetjük vissza, hogy nem veszünk fel hozzá újabb hitelt, maga Matolcsy György cáfolta. A pénzügyi védelmi terv keretében egyébként bevezetné a kormány a fordított áfát is a mezőgazdasági termékeknél, illetve 35 százalékos adót vetnének ki a luxustermékekre. Az akcióterv utolsó pontja, a közmunkaterv, szintén nem volt újdonság, a kormány már az év eleje óta kommunikálja azt, hogy csak az kaphat segélyt, aki meg is dolgozik érte.
Matolcsy újabb ellenséget talált
A csomag bejelentésével a parlament elé került egy másik csomag is, amit az idei 100 milliárdos költségvetési lyuk befoltozására talált ki Matolcsy György. Az Országgyűlés már megkezdte a szerencsejátékadó, a dohány- és alkohol jövedéki adójáról szóló vitát. A javaslat szerint az alkoholtermék adója - tiszta szeszre vetítve - hektoliterenként 50 százalékkal emelkedik. A dohánytermékeknél a javaslat bevezeti a minimális adót a szivarra is. A cigaretta adóját több lépcsőben emelik. Mindettől egyébként ebben az évben 10 milliárd forint, jövőre már 50-60 milliárd forint többlet adóbevételt vár a kormány.
A szerencsejáték törvény módosításával a pénznyerő automatákat vette célba a kormány, de a nemzetgazdasági miniszter nem elégszik meg ennyivel, az online szerencsejátékot is megadóztatná. Matolcsynak valószínűleg nehéz dolga lesz, mivel ez eddig a világon még senkinek sem sikerült megadóztatnia ezt a szektort.
Rekordszinten az euró
Ismét rekordot döntött a héten az euró, mely szinte egész héten erősödött a forinthoz képest. A hétfőn alig a 280-as szint felől folyamatosan dráguló euró csütörtökön már a 290-es szint közelében járt, amikor az Európai Központi bank bejelentését követően - melyben az állt, hogy a világ vezető központi bankjai akciót kezdenek az eurövezeti bankrendszerek kellő mennyiségű dollárhoz juthassanak - az euró és a forint is erősödésnek indult. Ezzel szinte egyidőben a svájci jegybank bejelentette, hogy nulla százalék körüli szinten tartja az alapkamatot, és kitart amellett, hogy 1,2 frankon tartja az euró árfolyamát. A bejelentések forinterősítő hatását elemzők nem tartják hosszú életűnek.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.