A miniszter az Erős állam és növekvő állami tulajdon a fokozott gazdasági szuverenitásért című előadáson üzletembereknek kifejtette: a kormány hiszi azt, hogy egy bizonyos szinten túl az embert terheli a felelősség, amiért elment a bankba hitelt felvenni, de a bankokat is terheli felelősség, amiért az emberek védtelenek voltak ebben a helyzetben. Hangsúlyozta: a cél nem az, hogy megbüntessék a pénzintézeteket. "Ez felelőtlen volna. Ilyet csak a hülyék tesznek" – mondta angol nyelven tartott előadásában a miniszter.

Fellegi Tamás beszédében kiemelte, hogy a magyar államadósságot a 80 százalék feletti szintekről sikerült 73 százalékra csökkenteni. "Ha vesszük a városok és a lakosság adósságát, akkor ez a szám eléri a 130 százalékot, ráadásul Magyarországon van a térségben a legnagyobb kitettség a devizahiteleknek, és ennek komoly kockázatai vannak" – mondta a miniszter. A politikus a kormány intézkedéseire utalva úgy fogalmazott: "Értem, hogy nagyon fájdalmasak a vállalatoknak, illetve a részvényesek elvárásainak nem felelnek meg, de tudomásul kell venni, hogy vége van annak az időszaknak, ahol van garantált nyereség". Ez a kormány teljes mértékben elkötelezett a terhek, a kockázatok és a veszteségek közös viselése mellett; ez volt a bankadó és a különadó mögötti elképzelés is – tette hozzá.

Fellegi Tamás beszédében kijelentette: "forró és eseménydús" ősz elé nézünk. Kifejtette: az alaptörvény 26 sarkalatos törvényét 2012-ig kell elfogadnia a törvényhozásnak. "Ezek mindegyike kétharmados többséget igényel (...) kicsi annak valószínűsége, hogy a közeljövőben ismét kétharmados többsége legyen valamely politikai erőnek, így ezek meghatározó jogszabályok lesznek" – tette hozzá. A miniszter elmondta: az elmúlt hét kétnapos kihelyezett kormányülésén, illetve az azt követő frakcióülésen hosszú távú tervek, az ország újjászervezéséről meghatározó döntések születtek. Hangsúlyozta: "biztosíthatom önöket, hogy a kormány nem változtat a meglévő irányon, követni fogja a több mint egy évvel ezelőtt kijelölt utat". A legfontosabb cél továbbra is a munkahelyteremtés és az arányos adórendszer kialakítása – tette hozzá.

Bánkuti András

Fellegi Tamás beszédében kiemelte, hogy a kormány fontosnak tartja, hogy az emberek döntsenek arról, hogyan költik el saját pénzüket. Az új arányos adórendszer mintegy 500 milliárd forintot hagy a lakosságnál – mondta a miniszter, aki sajnálatát fejezte ki, amiért ez a pénz nem tűnt elő a gazdaságban. "Reméljük, hogy a jövőbeli kormányzati intézkedésekkel elérhető ez a cél, hogy erősebb növekedést eredményezzenek a hazai megtakarítások" – mondta a nemzeti fejlesztési miniszter.

A növekedési kilátásokkal kapcsolatosan elmondta: jóllehet a második negyedévi növekedési adatok némileg csalódást keltőek voltak, az elmúlt 4 negyedévet figyelembe véve van ok az óvatos optimizmusra. Több év lemaradás után végre az európai átlag felé közelít a magyar gazdaság növekedési üteme – mondta. Az üzletembereknek kiemelte: a külkereskedelmi többlet 6,5-6,6 milliárd euróval új történelmi csúcsra szökött, "és ebben látjuk az önök vállalatainak a szerepét". Organikus növekedés várható a hagyományos piacokkal folytatott kereskedelemben, de az igazán nagy kiugrási lehetőséget a keleti piacok, Oroszország és Kína jelentik – tette hozzá.

A miniszter hangsúlyozta, hogy "a kormány hibákat is elkövet időnként, de a legnagyobb gond akkor van, ha nem vesszük észre ezeket és nem korrigáljuk őket" – fogalmazott a politikus, aki kiemelte, hogy a kormány alapvetően nyitott a vitára. "Bizonyos kérdésekben azonban az a kormány elhatározása, hogy nem vitatja meg előre, például a bankadót nem lehetett volna bevezetni, ha előtte tárgyalnak róla" – szólt a szakember.

A Mol-részvénypakett vásárlásával kapcsolatosan Fellegi Tamás elmondta, hogy a kormány működésének első napján világossá tette, hogy nem hagyja, hogy külföldi kormányok tulajdont szerezzenek stratégiai fontosságú magyar vállalatokban. "Vitatható, hogy pénzügyi szempontból mennyire volt jó lépés a részvényvásárlás, de geopolitikai szemmel érthető és racionális volt a kormány részéről" – fogalmazott a miniszter, aki kijelentette, hogy nincs itt az ideje az újabb Mol-részvények vásárlásának. A politikus szerint a kormány elérte a célját: elegendő politikai és gazdasági ereje van, hogy irányítsa a döntéshozatalt. Azonban a legnagyobb hibát akkor követné el a kormány, ha beleszólna a vállalatirányítási kérdésekbe – szögezte le.

Fellegi szerint a kormány még korántsem teljesítette energiapolitikai célkitűzéseit. Elsődleges megoldandó probléma, hogy a kormány nem irányítja az árak alakulását. "Rendelkezünk azzal a lehetőséggel, hogy a vállalatokat kötelezzük hatósági ár alkalmazására, de ez nem elegendő, mivel sokkot okoz, egy bizonyos szintig rontja az üzleti hangulatot, továbbá a kormány nem tud akkora hatást gyakorolni az árakra, mint amekkorát szeretne. A magyar kormány nincsen hatással hosszú távú gázszerződéseire, nincsen szerződéses viszonyban a gázellátó vállalatokkal, ami nagyon kedvezőtlen helyzetet teremt. Ha ebben akarunk valamit változtatni, akkor Düsseldorfban az E.On céggel, vagy Moszkvában a Gazprommal kell tárgyalnunk, és e tekintetben csak politikai lehetőségek állnak rendelkezésre – szólt a politikus.

Kérdésre válaszolva a miniszter kijelentette, hogy nincs a kormány tárgyalóasztalán az ingatlanadó esetleges bevezetése.