Ma a legnagyobb veszélyt számunkra az jelenti, hogy a frank és az euró forinthoz mért árfolyama lélektani határhoz érkezett, s ha az áttörés megtörténik, akkor a további gyors árfolyam emelkedést sem lehet kizárni. Az egyik kérdés, hogy az euró és a frank paritás közelébe kerülhet-e, ha igen, akkor az árfolyam már alighanem ennek irányába fog mozogni, ami azt jelentheti, hogy a frank előtt nem lesz már leküzdhetetlen akadály, hogy azokba a régiókba jusson, ahol korábban az euró szokott tanyázni.

A svájci frank forinthoz mért árfolyama. Hegymenet

fxstreet.com

Persze az árfolyamot nem csak lélektani tényezők mozgatják, vagy a piac technikai megfontolásai határozzák meg. Alapvetően a gazdasági kilátások vannak befolyással rájuk. A forint nem kifejezetten a magyar gazdaság gyenge teljesítménye, hanem az euróövezet pénzügyi nehézségei miatt gyengül a frankhoz képest. Az euróválság pedig nem fog egyik napról a másikra megoldódni. A görög mentőcsomag ugyan megszüntette a dominóhatás miatti rettegést, de hamarosan kiderült, hogy a portugál, a spanyol és újabban az olasz gazdaság finanszírozása is pengeélen táncol. Ha a bedőlésük kockázata nem is túl magas (az olaszoké a CMA adatai szerint valamivel 23 százalék felett jár), az esély mégiscsak ott van. Méghozzá azért, mert csak négy hétre elegendő forrásuk van Itália finanszírozására. Igaz a piacról a forrásaikat egyelőre zavartalanul meg tudják újítani, különös tekintettel arra, hogy az olasz állampapírok jelentős része olasz kézben van.

Az eurókötvényekből azonban minden a térségből érkező kellemetlen hírre a befektetők a biztos kikötőnek tartott svájci frankba vagy legfeljebb aranyba menekülnek. Ez pedig azt eredményezi, hogy a frank árfolyama újra és újra nekilódul. Az igen erős frankkitettségű magyar gazdaságnak minden ilyen mozgás egyre fájdalmasabb annak ellenére, hogy az euró/forint árfolyam nem mutat szignifikáns felfelé irányuló mozgást. Azaz a helyzet feloldására a frankhitelek visszafizetésén kívül nem tehetünk sokat.

A Banki Hitelkárosultak Egyesületének becslése szerint 2011-ben 300 ezer családot fenyeget csőd, mert nem tudja törleszteni hiteleit. Számukra a kormány árfolyam-rögzítési csomagjának igénybevétele a növekvő terhek ellenére, a növekvő árfolyamok miatt egyre inkább reális (bár csak átmeneti) megoldásnak látszik.

Csere az árfolyamtáblán. Nekünk nem frankó

Fülöp Máté

A frankhitelek teljes átváltása szóba sem jöhet. Balás Tamás és Nagy Márton a Hitelintézeti Szemlében és az MNB-Szemlében is közzétett tanulmányában, mint erről korábban már beszámoltunk, kizárta ennek az esélyét. Megállapították, hogy az átlagosan 15 év hátralévő lejáratú jelzáloghitelek magas aránya miatt a fennálló devizahitel-állomány csak igen lassú ütemben épülhet le. Az MNB szakértőinek közelítő becslései alapján új devizahitel-kihelyezések hiányában 5 év alatt épülne le a jelenlegi állomány 30-35 százaléka. Az a jó hír, hogy a GDP-arányos devizahitel-állomány új folyósítás nélkül, 4 százalékos gazdasági növekedés mellett, 5 év alatt 24 százalékról 13 százalékra csökkenne. Minél nagyobb tehát a gazdasági növekedés, annál gyorsabban ki lehet nőni a devizahitelezés problémáját – írja Balás Tamás és Nagy Márton.

A tanulmány szerint a forint árfolyamának leértékelődése hagyományosan javítja az exportorientált vállalatok versenyképességét, ami ösztönzi a kibocsátást. Ugyanakkor a leértékelődés a magas devizahitel-állomány miatt a növekedést visszafoghatja. A devizahitelek magas aránya következtében a magánszektorban, azon belül is főként a háztartási szektorban a leértékelődés a devizahitelek törlesztőrészletének emelkedése révén csökkentené a rendelkezésre álló jövedelmet, és a devizahitel-tartozás növekedése vagyoncsökkenést okozna. Alighanem jelenleg már ennek vagyunk a tanúi.

A lakosság nyomorult helyzete akár az egész magyar gazdaságra kiterjedhet, ha a svájci frank erősödése miatti pénzügyi stabilitási aggodalmak a forint pozícióját általánosan rontják, s a magyar fizetőeszköz az euróval szemben is gyengülésnek indul. Ez mind reálisabb lehetőség, amikor az elemzők egy újabb világgazdasági visszaesést prognosztizálnak, s a régóta várt belső fogyasztásnövekedés részben a magas frankárfolyam miatt nem képes beindulni. A jövő évi GDP-növekedés nem hogy a tervezett 4 százalékot nem lesz képes elérni, de már szinte konszenzus van a 2,5 százalékban, ami előrevetíti, hogy a konvergenciapályát is csak nehezen tudjuk tartani.

Havasi kürtösök. Nekünk fújják a riadót

AP

A Portfolio elemzése megállapítja, hogy a hatásokon sokat változtathat az árfolyamrögzítés lehetősége a devizahitel törlesztéseknél. Amennyiben kevesen választják, akkor a frank szárnyalásának GDP-visszafogó hatása erős lehet. Ha tömegek lépnek be a rendszerbe, akkor a rövid távú fékező hatás jelentősen csökkenhet, viszont a forint gyűjtőszámlán olyan óriási összegek halmozódnak fel, hogy 3-4 év múlva újabb nyomásként éri a magyar gazdaságot az óriási adósság, összességében hosszú évekre beárnyékolva a növekedési kilátásokat.

A Svájci Nemzeti Bank a legutóbbi, júniusi kamatdöntésének kommentárjában azt írta, hogy „a svájci frank erős felértékelődése ellenére a gazdaság továbbra is profitál a robusztus nemzetközi keresletből”. Vagyis ezen túl sem kíván beavatkozni a frank árfolyamának megfékezése érdekében.

A legfrissebb adatok is ezt erősítik. Svájc exportja júniusban 15,797 milliárd frank volt, 8,2 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Májusban a 18,4 milliárd frankos kivitel 22,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A behozatal az egy évvel korábbihoz képest 9,5 százalékos csökkenéssel 14,052 milliárd frank volt júniusban. Májusban a 15,1 milliárd frankos import 3,9 százalékkal volt több a tavaly májusinál. Vagyis, amikor a svájci export nő, akkor jobban nő, mint a behozatal, majd amikor a világgazdaság általános lassulása miatt esetleg csökkent, akkor az import annál is jobban csökken. A júniusi kereskedelmi többlet, 1,745 milliárd frank, elmaradt ugyan a májusi 3,254 milliárdtól, de meghaladta a tavaly júniusi 1,648 milliárdot. Azaz a svájci frank ereje továbbra sem hátráltatja a külkereskedelem teljesítményét, ezért továbbra sem várható, hogy a Svájci Nemzeti Bank felújítaná a tavaly tavasszal abbahagyott nyíltpiaci beavatkozásokat a frank gyengítése érdekében.

Ebben legfeljebb annyi pozitívumot fedezhetünk fel, hogy Svájc szilárdan betölti a biztos kikötő szerepét a világban. Ameddig a pénznek van hová menekülni, addig legalább azzal nem kell számolni, hogy újabb teljes összeomlás közeleg. A frank árfolyamának további emelkedésével viszont igen.