A hitelezés bővülése a növekedési cél elérésének is fontos feltétele, ezen a kormány folyamatosan dolgozik – kötölte Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára. Elmondta, hogy a múlt péntek óta már a parlament előtt fekszik a bankszövetséggel kötött megállapodás három pontja, az árfolyam rögzítése, a kilakoltatási kvóta feloldása és a devizahitelezés újraindítása. Az eszközkezelőről készült előterjesztést a kormány megtárgyalta, és kiosztotta az ezzel kapcsolatos feladatokat. Az ötödik pont, a kamattámogatás bevezetése rendeleti szintű szabályozást kíván, az erről szóló tervezetet a kormány a következő ülésén tárgyalja.

A parlament várhatóan július 15-ig, a tavaszi ülésszak végéig elfogadja a szükséges törvényi rendelkezéseket, és azzal párhuzamosan, vagy azt követően megszülethetnek a szükséges kormányrendeletek is. Mivel az árfolyamrögzítésre a bankoknak fel kell készülniük, várhatóan késő nyáron, kora ősszel fogadhatják az első kérelmeket, így a bejelentkezéstől számított második törlesztő részletet már a rögzített árfolyamon tudják fizetni az adósok - mondta a helyettes államtitkár.

Az árfolyamrögzítést a pénzügyi vállalkozásoknál is igényelni lehet. A programban mindenki részt vehet, akinek jelzáloghitele van, és megfelel a feltételeknek (például nincs 90 napi késedelemben, s ingatlanának az értéke az adásvételkor nem haladta meg a 30 millió forintot), függetlenül attól, hogy lakáscélú vagy szabad felhasználású jelzáloghitelt vett fel. Mivel az árfolyamrögzítés miatt esetleg keletkező, a gyűjtőszámlán nyilvántartott adósságot mindenkinek meg kell majd fizetnie, a helyettes államtitkár szerint nem volt indokolt, hogy a programból kirekesszék azokat, akik – kicsit felelőtlenül – fogyasztási cikkekre költötték a jelzálog fedezetű hiteleket.

A törlesztő részletek 2015 januárjától, a rögzített árfolyamú időszak befejeződésével nem emelkedhetnek majd 15 százaléknál nagyobb mértékben, ez is része volt a bankokkal kötött megállapodásnak. Ez a futamidő hosszabbításával oldható meg, ami a hitelek többségénél nem okozna gondot, mivel az átlagos futamidő 17 év.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a kormány folyamatosan figyelemmel kíséri majd a gyűjtőszámlák egyenlegét mikro- és makrogazdasági szempontból is, hogy ha extrémen, trendszerűen változnának az árfolyamok, s jelentős számlaegyenleg gyűlne össze, be tudjon avatkozni a kockázatok csökkentése érdekében.

A Nemzeti Eszközkezelő működésében a szociális szempontok lesznek irányadóak, azoknak a családoknak nyújt majd segítséget, akik önerejükből nem képesek a lakhatásukról gondoskodni, például, mert az egyik vagy mindkét kereső elveszítette a munkáját, emiatt késedelembe estek, s ingatlanjukat a bank potenciálisan elárvereztethetné.
    Az eszközkezelőnek legkésőbb október 1-jén meg kell kezdenie működését, mivel akkor lép hatályba a 2 százalékos kilakoltatási kvóta, akkortól merülhet fel szociális probléma egyes családok esetében. Az eszközkezelő működésére vonatkozó részletes szabályok kidolgozását július 31-re várja a kormány az ezért felelős minisztertől – mondta Nátrán Roland.

A kényszerértékesítés 100-110 ezer 90 napon túli késedelembe esett hiteladóst fenyeget, a kvótarendszer azonban korlátozza azoknak a családoknak a számát, akik a kényszerértékesítés veszélyével szembesülnek - mutatott rá az államtitkár. Az idei utolsó negyedévben a lakásfedezetek 2 százalékát értékesíthetik a bankok, vagyis a moratórium feloldása legfeljebb kétezer adóst érinthet, s ezeknek is csak egy része nem tud önerőből a lakhatásáról gondoskodni. Nátrán Roland szerint azonban nem biztos, hogy a bankok kitöltik a kvótát.

Az eszközkezelőnek az idén várhatóan mintegy 5 milliárd forintot kell ingatlanvásárlásra fordítania kétezer lakás diszkontáron történő megvásárlása esetén, figyelembe véve, hogy az átlagos ingatlanérték 7 millió forint, s a lakások teljes értéke így maximum mintegy 14 milliárd forint lehet – mondta a helyettes államtitkár. A kvóta emelkedésével a következő évben elvileg legfeljebb 12 ezer esetben kell beavatkozni, így az idei potenciális költségvetési teher három-négyszeresével lehet számolni jövőre. Az ezzel kapcsolatos döntést a kormány, illetve az Országgyűlés a jövő évi költségvetés tárgyalásakor fogja meghozni.

A kisebb lakásba költözők kamattámogatásának nettó költségvetési hatása (a megnövekedett ingatlanforgalomból származó illetékbevételek és a kamattámogatásra fordított összeg különbözete) várhatóan 1,5 milliárd forint lesz évente.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta: az eszközkezelő nem bankmentőként, a bankok portfólióját kitisztítandó jön létre, nem is pénzügyi stabilitási szempontok alapján, hanem az állam szociális eszköztárát bővíti. Hozzátette: az is elképzelhető, hogy emiatt nem emelkedik a szociális célú kiadások összege, előfordulhat ugyanis, hogy a parlament az évi több száz milliárd forintos szociális kiadáson belül a jövő évi költségvetés tárgyalásakor forrásokat csoportosít át erre a célra, a kormány adósságcsökkentési stratégiáját és a kitűzött hiánycélt ugyanis az eszközkezelő felállítása sem veszélyeztetheti.

A pénzügyi stabilitási szempontok valóban fontosak, a kormánynak azonban ezen túl egyéb szempontokat is figyelembe kell vennie, nem engedheti, hogy családok tömegesen kerüljenek az utcára – reagált a helyettes államtitkár a jegybank közelmúltbeli javaslatára. (Az MNB szerint a bankszövetséggel kötött ötpontos megállapodás néhány eleme pénzügyi stabilitási kockázatokat hordoz, illetve tovább rontja a bankok hitelezési képességét, ezért azt tartaná jónak, ha az árfolyamrögzítési lehetőség csak a szociálisan rászorulókra és a fizetési nehézségekkel küzdőkre terjedne ki, a negyedéves árverezési kvótát pedig 5-10 százalékra emelné.)

A helyettes államtitkár elmondta: a kvótarendszer nemcsak szociális szempontok miatt fontos, hanem az ingatlanpiac védelme miatt is. Magyarországon a nyugat-európai átlagnál is magasabb a lakástulajdonnal rendelkező családok aránya, a kvótarendszer pedig segít megelőzni, hogy a lakások értéke hirtelen nagymértékben csökkenjen. A kormány ezzel védi a magyar állampolgárok tulajdonát, ami az államnak feladata is – mondta Nátrán Roland.

Szerinte az otthonmentő akcióterv minden eleme azon alapul, hogy a bankoknak, az államnak és az adósoknak osztozniuk kell a terheken. Az adós az árfolyamrögzítéssel vállalja, hogy visszafizeti a terheket; az állam kezdetben 100, majd 25 százalékos garanciát nyújt a gyűjtőszámlán lévő összegre; a bank a tényleges és a rögzített árfolyam különbségét alacsony kamaton finanszírozza meg és a garanciáért díjat fizet, aminek következtében a forrásköltségénél alacsonyabb bevételt realizál.

Azokról a javaslatokról, amelyek szerint nulla százalék kamatozásúvá kellene tenni a gyűjtőszámlát, Nátrán Roland úgy vélekedett, hogy ezzel felborítanák az egyensúlyt, ingyenhitelhez juttatnák az árfolyamrögzítést igénylőket, az ügyfeleknek arbitrázsra is lehetőséget adna, s teljesen a bankokra hárítaná a finanszírozás terheit.

A devizahitelek forinthitellel való kiváltására most is van mód – válaszolta arra a felvetésre, hogy miért nem forintosítják inkább a devizahiteleket, amit egyes szakértők valamint politikusok is szorgalmaztak –, ezzel azonban az a gond, hogy az adósok realizálnák a veszteséget. Ha pedig az állam átvállalná az árfolyamkülönbözetet, kedvezőbb helyzetbe hozná a devizahiteleseket például a forinthitelesekhez képest. Márpedig fontos szempont volt a morális kockázat kezelése is, az, hogy a devizahitelesek ne kapjanak nagyobb támogatást, mint a forinthitelesek, vagy azok, akik, ha nagy nehézségek árán is, de törlesztették a hitelüket.

Az eszközkezelő által nyújtott segítség ezért nemcsak a devizahitelesek számára áll nyitva, a szociális alapú támogatásra a forinthitelesek is számíthatnak – hívta fel a figyelmet.

Arra a kérdésre, hogy a bankokkal folynak-e a tárgyalások azokról a pontokról – köztük a kkv és a lakossági hitelezés ösztönzéséről –, amelyekről nem sikerült megállapodni, azt válaszolta: célzott, külön tárgyalások nincsenek, a kormány azonban folyamatosan dolgozik azokon a javaslatokon, amelyek a hitelezési aktivitás növekedését eredményezhetik, az NGM a nyáron több lehetőséget is megvizsgál. Ennek a munkának a folytatása azért is különösen fontos, mert a kormány által kitűzött gazdasági növekedési célok elérésének az egyik feltétele a hitelezési aktivitás bővülése – fűzte hozzá.

A helyettes államtitkár emlékeztetett rá: egy korábbi kormányrendelet már enyhítette a Garantiqa tőkeképzési kötelezettségét annak érdekében, hogy a társaság növelhesse szerepvállalását a kkv-k hitelezésében, és a Széchenyi kártya program tavaly őszi kibővítése (a hitelösszeg megemelése és a konstrukciók számának növelése) is a kkv hitelezés bővítését volt hivatott ösztönözni. Nátrán Roland szerint ebbe a sorba illeszkedik az árverezési kvóta fokozatos feloldása is, ami segíti a bankokat abban, hogy bővíthessék jelzáloghitelezésüket.

A magáncsőd szabályozása, amit az elmúlt napokban többen hiányoltak a csomagból, Nátrán Roland szerint abszolut idegen a konstrukciótól, és annak céljától.

Az árfolyamrögzítéses konstrukció két fő célt próbál meg elérni – mondta. Az egyik, hogy kiszámíthatóvá, és havonta stabillá tegye a háztartások törlesztési kötelezettségét. A másik fontos cél az, hogy az extrém irányú árfolyamváltozásokat – elsősorban az euró és a svájci frank keresztárfolyamának a változását, amire a magyar gazdaságpolitikának nincs hatása – kisimítsa.

Az euró/svájci frank árfolyamában átmeneti ideig, egy-két hónapig vagy egy-két negyedévig lehetséges olyan árfolyamváltozás, amely kedvezőtlenül érinti a hiteleseket, és adott esetben számos hitelnek a bedőlését eredményezhetné. A konstrukció ezeket a kedvezőtlen változásokat, az átmeneti időszakokat képes kisimítani, és azzal számol, hogy extremitások az ellenkező irányban is előfordulhatnak egy megfelelően hosszú időintervallum esetében. A három év ilyen hosszúnak tekinthető.

A konstrukció harmadik célja, hogy valamelyest csökkentse a havi törlesztő részletek nagyságát a mostani árfolyamokhoz képest. A svájci frank alapú hitelek esetében 15 százalékot meghaladó mértékű törlesztőrészlet csökkenés is lehet.

Az árfolyamrögzítés ezekre a célokra alkalmas, és korántsem arra, amire a magáncsőd alkalmas lenne, azaz, hogy egy tartós és orvosolhatatlan fizetési késedelem vagy fizetésképtelenség esetére nyújtson jogi megoldást – mondta Nátrán Roland.