Öt év alatt 1000 milliárdot veszített az államkassza az uniós szabályozás miatt
Súlyos veszteségeket okoz a magyar államkasszának az uniós adóharmonizációs kötelezettség egyes adónemeknél. A társasági nyereségadóban öt év alatt mintegy 1.000 milliárd forintot veszített el az államkassza emiatt - írta a Világgazdaság a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének adókonferenciáján elhangzottakat ismertetve.
A kiesés oka, hogy sokszor az EU-konform szabályok másképpen határozzák meg a nemzetközi cégeken belül keletkező bevételek és kiadások elszámolásának helyét, a levonható tételek vagy a kedvezmények körét. Az uniós kötelezettségek felülírtak olyan korábbi adóegyezményeket is, amelyeket korábban például az Egyesült Államokkal kötött Magyarország.
A Moklasz adatai szerint csak az osztalék- és kamatjövedelem, valamint a jogdíjak terén legalább 815 milliárd forintnyi adóbevétel-kiesés keletkezett a magyar büdzsében 2006-09 között az uniós átcsoportosítások hatására.
A Magyar Nemzet beszámolója szerint a kieső bevételek főként a német, az osztrák, a ciprusi, az amerikai büdzsébe kerültek, illetve a Benelux államokban kötöttek ki. A Moklasz vizsgálta a forgalmi adó kérdését is, s úgy látja, hogy csak a bérmunka 2010-ben bevezetett szabályai miatt évente 80 milliárd forinttól esik el a magyar költségvetés.
A Magyar Hírlap kiemelte, hogy az egyesület elnöke óvatosságra intette a döntéshozókat az áfa-rendszer épp napirenden lévő uniós átalakítása során. Herich György szerint Magyarország a környező országokkal összefogva érvényesíthetné a térségi érdekeket - írta a Magyar Nemzet.
A Világgazdaság megjegyzi, hogy a kettős adóztatással kapcsolatos egyezményeknek ugyanakkor még mindig kiemelkedő szerepe van az úgynevezett adódiplomácián belül: ezekkel lehet elejét venni annak, hogy Magyarország újabb vállalkozási telephelyeket „veszítsen el”, s ezzel további adóalap hagyja el az országot.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.