Tarthatóbbnak látszik egy három százalék körüli költségvetési hiánycél 2012-ben a kormány konvergenciaprogramjában előrejelzett 2,5 százaléknál - mondták az megkérdezett elemzők az Európai Bizottság pénteken ismertetett gazdasági előrejelzéséről.
Az EB pesszimistább a magyar kormánynál: 3,3 százalékos költségvetési hiányt jósolt Magyarországnak a jövő évre, szemben a magyar konvergenciaprogramban szereplő 2,5 százalékos deficittel. A bizottság azonban elismerte azt is, hogy a magyar gazdaság konszolidálódik, és lassan elmozdul az egyensúly irányába. Brüsszel becslése szerint, a magyar kormány által prognosztizált 3,1 százaléknál lassabb, 2,7 százalékos lesz a magyar gazdaság növekedése idén, 2012-ben 2,6 százalékos GDP növekedést várnak, és azt, hogy a munkanélküliség az idei 11-ről 9,3 százalékra csökken. Az inflációs ráta 2011-ben 4, 2012-ben pedig 3,5 százalék lesz az uniós végrehajtó testület előrejelzése szerint.
Barta György, a CIB Bank elemzője szerint azok a növekedési előrejelzések, amelyek a kormány konzervatív prognózisában szerepelnek, tarthatónak tűnnek. Ugyanakkor egy, a konzervatív pálya szerinti gazdasági növekedés esetén kétséges, hogy elérhető-e a kitűzött deficitcél. Ha nem elérhető, de a kormány fiskális elkötelezettsége megmarad, vagyis tartani szeretné a hiányt, akkor "szükség lehet további kiigazító lépésekre" - fogalmazott.
Az elemző elmondta, azokban az elemekben, amelyektől a kormány a gazdasági növekedést várja, sok a bizonytalanság. Kérdéses, hogy a beruházások hogyan alakulnak, lehet-e komolyabb bővülésre számítani. Elképzelhető, hogy a közvetlen tőkeberuházások értéke sem éri el a válság előtti szintet. A kormány munkaerő-piaci előrejelzéseit is "túlzottan derűlátónak" nevezte Barta György, és hozzátette: ha nem jön létre elegendő új munkahely, akkor a lakossági fogyasztásra - amely fontos GDP komponens - vonatkozó előrejelzések is túlzottan optimisták.
Érdemes lesz figyelni arra is, hogy a megtartott fiskális szigor mellett hogyan alakul a közösségi fogyasztás. Barta György szerint ezen a területen nem várható dinamikus növekedés a következő években, nem járul hozzá jelentősen a gazdaság növekedéséhez. A gazdasági növekedést húzó nettó exporttal kapcsolatban is kérdéses, hogy a világgazdaságban - különös tekintettel Magyarország fő felvevőpiacaira, például Németországra - fennmarad-e a kilábalás eddig látott dinamikája.
Németh Dávid, az ING Bank Zrt. makroelemzője a jövő évi költségvetési hiányról úgy vélekedett, hogy valóban reálisabb a 3 százalék körüli deficit. A kormány 3,1 százalékos gazdasági növekedési prognózisa túl optimista, ebből következően pedig a 2,5 százalékos deficitcél is túl alacsony, az adóbevételek alakulásától is függ, amelyben ugyancsak van kockázat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a majd később elfogadandó 2012-es költségvetéstől függ a célok megvalósulása, hiszen a büdzsé akár további kiadás-lefaragást is előirányozhat, ami segítheti egy alacsonyabb deficitcél teljesülését, de kérdés a szuperbruttó kivezetése is.
Az idei gazdasági növekedésnél is inkább optimista a kormány 3,1 százalékos előrejelzése, és reálisabb a bizottság által várt 2,7 százalékos gazdasági bővülés- mondta Németh Dávid. Hozzáfűzte: ennél nagyobb GDP-növekedéshez a belső kereslet jelentős fellendülésére lenne szükség, valamint arra, hogy kitartson a magas európai és német növekedés. A munkanélküliségi ráta várható alakulásáról az elemző azt mondta: jövőre 10 százalék körüli érték már jó eredmény lenne.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.