A francia közjegyzők szövetsége (Franciaországban közjegyzők előtt kell aláírni az ingatlan-adásvételi szerződéseket) adatai szerint 2010-ben 32 százalékkal több adásvétel történt, mint az azt megelőző évben. A 782 ezer tranzakció alig három százalékkal kevesebb mint a 2007-es rekord. Az ügyletek 21 százaléka Párizsban és környékén történt. 

Az ingatlanpiac hirtelen meglódulása a szakértőket is meglepte: egy év alatt országos viszonylatban átlagosan 9,2 százalékkal emelkedtek a használt lakások árai. Vidéken az ingatlanok ára 4,7 százalékkal, a főváros környékén 14,1 százalékkal, Párizsban pedig 17,5 százalékkal emelkedett.  Az elmúlt évtizedben a lakásárak összességében 126 százalékkal emelkedtek Franciaországban (117 százalékkal vidéken, 135-tel Párizsban és környékén). A házak értéke kevésbé emelkedett: országosan 96 százalékkal, vidéken 100, a főváros környékén 85 százalékkal. A lakások és a házak áremelkedése közti különbség azt mutatja, hogy elsősorban a belvárosokat érinti az ingatlaninfláció.   

Az elmúlt tíz évben megváltozott a rangsor a vidéki városok között. A főváros után Nizza továbbra is a legdrágább francia város az ingatlanok tekintetében: a tengerparti üdülőhelyen 3 500 euróba (925 ezer forintba) kerül egy négyzetméter. Második helyre került azonban Lyon, négyzetméterenként 2 880 eurós (760 ezer forintos) árfolyamával, pedig tíz évvel ezelőtt még csak ötödik volt a rangsorban. A korábbi hatodik Lille lépett a harmadik helyre 2 770 euróval (733 ezer forinttal), negyedik pedig Bordeaux (2 550 euró, 675 ezer forint), megelőzve Montpellier-t (2 460 euró, 650 ezer forint).

A mindenkori rangsort Párizs vezeti, ahol a négyzetméter átlagára jelenleg 7333 euró (1,9 millió forint), s a szakértők szerint az év közepére elérheti a 8 ezer eurót (2,1 millió forintot). A belső, közelmúltban szanált kerületekben (2. és 10.) az áremelkedés az elmúlt tíz évben 200 százalékos volt.  A közjegyzők szerint még az idén megállhat az emelkedés és stabilizálódni fognak az ingatlanárak. Egyes vidéki helyeken a nyaralóárakban már megfigyelhető kisebb csökkenés is, de azokban a városokban, ahol jelentős a lakáshiány, mint például a fővárosban vagy Lyonban, a felkapottabb negyedekben még további öt százalékos emelkedésre kell számítani. 

A jegybank szerdán nyilvánosságra hozott adatai szerint az első negyedévben - két év óta először - csökkent az ingatlanhitelek száma, viszont a korábbi 210 hónapról átlagosan 217-re növekedett azok időtartama. Ez elsősorban a kamatok emelkedésével magyarázható, amelyek a januári 3,47 százalékról márciusra 3,7 százalékra növekedtek.  

Hervé Boulhol, a fejlett ipari országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet szakértője szerint az ingatlanárak ekkora mértékű emelkedése jóval meghaladja a franciák jövedelmének a növekedését, s ezért rányomja bélyegét a háztartások és az ország egyes vidékei közti egyenlőtlenségekre. A franciáknak csak 58 százaléka ingatlantulajdonos, s a legszegényebb háztartások körében 1976 és 2006 között 50-ről 35 százalékra csökkent az ingatlantulajdonosok aránya. A legfőbb gond azonban, hogy a közép- és a felsőosztályhoz tartozók közül is sokaknak egyre nagyobb nehézséget jelent a lakbér kifizetése.