Ez a korábbi nevén versenyképességi paktum nemcsak az eurót használó országcsoportra, hanem az eurózónára plusz egyéb országokra, szinte az összes többi EU-tagállamra vonatkozik. Tehát nem arról van szó, hogy az euróövezetben fontos döntéseket hoznak a többi tagállamot kizárva - magyarázta álláspontját a közgazdász szakember, aki a pénzügyi válságról és az európai gazdasági kormányzásról fejtette ki nézeteit.

Azt nem volt hajlandó kommentálni, hogy Magyarország úgy döntött, nem csatlakozik az euró plusz paktumhoz. (A 27 EU-tagállamból Magyarországon kívül Nagy-Britannia, Svédország és Csehország nem csatlakozott a paktumhoz.) Rostowski - aki 1995-től 2000-ig, majd 2005-től 2006-ig a CEU gazdasági tanszékét vezette - rámutatott: az euró plusz paktum megalkotásakor az volt az egyik alapvető felismerés, hogy szerkezeti reformokat nemcsak a feltörekvő piacokon és a szegény országokban, hanem bizony egész Európában végre kell hajtani.

A lengyel pénzügyminiszter értelmezése szerint a versenyképességi paktum részben egy növekedési paktum, amennyiben az egész Európai Unió versenyképességének fokozását célozza a világ többi részével szemben. Rámutatott, hogy a versenyképességi paktumhoz annak megértése is kapcsolódik: még ha több tekintetben is egyensúly van az euróövezet országai között, javítani kell a kevésbé versenyképes országok versenyképességén.

Azt is kifejtette: fontos az a felismerés, hogy a növekedési ráta fokozását nem lehet csak "kellemes", például az egyetemekbe és az innovációba történő beruházásokkal elérni, kellemetlen dolgokat is végre kell hajtani az érdekében. Nagyjából olyan dolgokról van szó, amelyeket Magyarország is megtett a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodásnak megfelelően - mondta a szakember.

Az új, összehangolt európai gazdasági kormányzási mechanizmus kapcsán kijelentette: Lengyelország nagyon elégedett a kapcsolódó  döntésekkel, egyebek között a nyugdíjreform szükségességével. Varsó azt az elhatározást is üdvözli, hogy az eurózónában kötelezni kell az országokat bizonyos jogilag kötelező pénzügyi szabályok bevezetésére. Azzal kapcsolatban, hogy milyen ideológia, megközelítés mentén lehet kiutat találni a válságból, úgy fogalmazott: nem biztos, hogy a neoliberalizmus népszerű, de jobb, mint az államcsőd.

Megelőlegezve, hogy mi lesz az egyik fő téma az uniós pénzügyminiszterek e heti gödöllői informális találkozóján, arról is beszélt, hogy a 2008-as pénzügyi krízis Görögország és Írország esetében adósságválságba csapott át, "maholnap Portugália van soron". Megjegyezte: az eurózónában komoly feszültségek vannak azzal kapcsolatban, hogy melyik állam és mennyi pénzzel segítsen a csődbe jutó államoknak. Rostowskit a Financial Times brit pénzügyi lap tavaly az év második legjobb európai pénzügyminiszterévé választotta.