Szász-magyar munkabizottság a vörösiszap-katasztrófa utáni rehabilitációra
A Szászországi Tartományi Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Minisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium munkabizottságot alakított a vörösiszap-katasztrófa sújtotta térség tájrehabilitációjára és gazdaságfejlesztő programjának kidolgozására.
A munkabizottság létrehozásáról magyar és szász kormányzati és önkormányzati vezetők és környezetvédelmi szakértők találkozóján döntöttek Devecserben csütörtökön. Az együttműködés célja, hogy a katasztrófa következményeinek felszámolására a megújuló energiát - nap-, szél- és biomassza-energiát - hasznosító központot hozzanak létre, s kidolgozzák a biogázzal, biomasszával, illetve pellettel működő üzemek finanszírozásának módját.
Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára a tanácskozást megelőző sajtótájékoztatón leszögezte, hogy a magyar kormány és a minisztérium támogatja a szász tartományi kormánynak a környezetvédelemre, a talajtisztításra és a megújuló energiára vonatkozó elképzeléseit.
Hozzátette: a térség számára az alternatív energia hasznosítása kitörési pontot jelent, a villamos energiát és távhőt termelő üzemek megépítésének megtervezése legkevesebb másfél évet vehet igénybe. Szólt arról is, hogy a 10-15 milliárd forintos költséget jelentő üzemek finanszírozásának kidolgozása és szakmai egyeztetése további egy év, a konstrukcióba bevonnák hazai költségvetési források mellett a szász tartományi kormány és cégeinek pénzügyi eszközeit, illetve európai uniós pályázati forrásokat. A szaktárca a fásszárú energianövények – nád, gyorsan növő fűzfajok – termesztése iránt elkötelezett – tette hozzá az államtitkár.
Ékes József, a térség fideszes országgyűlési képviselője a szakmai egyeztetésen elmondta, hogy a kormányok közötti munkabizottság együttműködése a biomassza-rendszerek kidolgozásán és letelepítésén túl kiterjed egy környezet-egészségügyi központ létrehozására, a devecseri ipari park fejlesztésére, illetve oktatási-képzési struktúra kialakítására. A kialakított gazdaságfejlesztési koncepcióban szerepel az ajkai timföldgyárban található 50 millió tonna vörös iszap újrahasznosításának lehetősége, és a felhagyott tározók rekultivációja - mondta a találkozót előkészítő képviselő.
Roger Mackeldey, Szászországi Tartományi Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Minisztérium nemzetközi együttműködésért felelős ágazati vezetője tájékoztatása szerint a kidolgozott intézkedési programot a német szakértőknek a helyszínen végzett iszap- és talajmintákkal végzett laborvizsgálatai alapozták meg. Elmondta: a tartomány cégei nagy tapasztalattal rendelkeznek az árvízvédelem, a hulladékgazdálkodás, a szennyvízkezelés, a rekultiváció, és a szennyvíziszap energia célú hasznosításában. Az intézkedési terveiket a berlini zöld héten nyújtották be Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek.
A szász vállalatokkal kiegészült delegáció a környezeti károk felszámolása mellett a mintegy 800 hektáros terület újrahasznosításában és a régió hosszú távú gazdaságfejlesztésében is részt kíván venni - mondta Roger Mackeldey. Úgy vélekedett, a térség Magyarországon a megújuló energia hasznosításának mintarégiója lehet. Beszámolt arról, hogy Szászországban több önálló energiaellátású régiót fejlesztettek ki. A gazdaságfejlesztést konzorcium formájában képzelik el, a bemutatott közel százoldalas intézkedési tervet a chemnitzi székhelyű C&E cégcsoport dolgozta ki, amely többek között Romániában, Észtországban és Litvániában rendelkezik fiókirodákkal.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.