Ismét a pesszimizmus lett úrrá néhány napig a piacokon, miután az egyiptomi események miatt a befektetők kockázatéhsége jelentősen csökkent. A bizonytalanság a fejlett országok börzéin is érezhető volt hétfőn, a feltörekvő államok tőkepiacai azonban egyértelműen nyomás alá kerültek. A tőzsdeindexek estek, a devizák veszítettek értékükből, az országkockázat és a kötvényhozamok megugrottak. Izland, Dubai, Görögország, Írország és Portugália után Egyiptomnak is sikerült sokkolnia a világot, még ha más eszközökkel is, mint az elődöknek.

Szórják az egyiptomi eszközöket

A legnagyobb eladói nyomás természetesen az egyiptomi eszközök piacán alakult ki. A kairói tőzsde ugyan már két napja zárva van (miután a vezető index múlt héten 16 százalékot esett), a hangulatot jól szemlélteti, hogy az Orascom egyiptomi építőipari cég – amelynek papírjaival Londonban is kereskednek - hétfőn is majd 2 százalékot esett, a zavargások kezdete óta pedig már 27 százalékot veszített értékéből. Leértékelődött a helyi deviza is: jelenleg 5,94 fontot kérnek egy dollárért, ami a pénteki értéknél másfél százalékkal, az év elejére jellemző szintnél pedig 2,5 százalékkal magasabb.

Megugrott az egyiptomi államkötvények hozama is: a 2020 lejáratú papírok esetében jelenleg rekordszinten, 7,42 százalékon áll, ami 44 bázispontos emelkedést jelent. A hozamok növekedésében minden bizonnyal szerepet játszott, hogy a Moody’s Investrors Service egy fokozattal Ba2-re rontotta Egyiptom szuverén adósságbesorolását, ami már két szinttel van a még befektetésre ajánlott legalacsonyabb kategória alatt (tehát bóvli). Mindezek fényében nem meglepő, hogy emelkedett az országkockázat is: az államcsőd kockázatát mutató CDS felár hétfőn 450 környékén is megfordult, ami 2009 áprilisa óta a legmagasabb érték, s nem mellesleg másfélszerese az egy héttel korábbinak.

További részletek az Ecoline.hu-n.

Az egyiptomi történésekkel kapcsolatos híreket kövesse itt!