Pesszimistábbak a háztartások az anyagi helyzet javulása kapcsán
A Gfk Hungária Piackutató Intézet és a Corvinus Egyetem közös felméréséből kiderült: a komplex Fogyasztói Bizalom Index (FBI) értéke a korábbi növekedéssel szemben 2010 utolsó negyedévében visszaesett, a Fogyasztói Várakozások Indexéhez (FVI)hasonlóan, amely 34 ponttal zuhant az előző negyedévihez képest.
A visszaesés oka, hogy romlott mind a háztartások várt pénzügyi helyzetének, mind az ország gazdasági helyzetének megítélése a lakosság körében. A Vásárlási Hajlandóság Indexe (VHI) továbbra is stagnál, ami valószínűleg a karácsonyi szezonnak tudható be. Decemberben emelkedett a munkanélküliség növekedésére számítók aránya, és az inflációs várakozások is kedvezőtlenebb képet mutatnak, mint korábban, miután a lakosság többsége az árak emelkedésére számít.
A komplex FBI mutató a háztartások tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási hajlandóságának mértékét, jelenlegi anyagi helyzetük egy évvel korábbihoz viszonyított megítélését, jövő évi pénzügyi helyzetükre vonatkozó várakozásaikat, valamint az ország következő 12 hónapban és következő 5 évben várható gazdasági helyzetének megítélését összegzi.
Az FBI mutató a korábbi növekedéssel szemben 2010 decemberében 18 pontot esett, jelenleg 157,5 pont az értéke. Az FVI alakulásában a tavaly szeptemberig tapasztalt emelkedés a negyedik negyedévben nem folytatódott, sőt, a mutató jelentősen, mintegy 34 ponttal zuhant, jelenleg 191 pont. A visszaesés oka, hogy romlott mind a háztartások várt pénzügyi helyzetének, mind az ország gazdasági helyzetének a megítélése, utóbbi esetében különösen a hosszú távú, vagyis az 5 évre vonatkozó várakozások romlottak.
A Vásárlási Hajlandóság Indexe (VHI) továbbra is stagnál, az elmúlt évben tartotta a 120 pont körüli értéket, decemberben 120,3 ponton állt.
Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója szerint a 2010. utolsó negyedévi adatok a lakosság borúlátását tükrözik, ezt erősítik a nemzetközi makrogazdasági mutatók, amelyek szintén nem a várakozásoknak megfelelően alakultak. "Ezek a tényezők jól mutatják a fogyasztói bizalom érzékenységét" - idézi az igazgatót a felmérés eredményét ismertető közlemény.
Reálkereset csökkenésre számítunk
A munkanélküliségi ráta növekedésére számítók aránya tavaly decemberben emelkedett az előző negyedévhez képest: a lakosság egyharmada (35 százalék) számít a munkanélküliség növekedésére, míg korábban egynegyedük vélekedett így.
Az inflációs várakozások kedvezőtlenebb képet mutatnak, mint korábban: a lakosság túlnyomó része (85 százalék) az árak emelkedésére számít. A válaszadók átlagosan 8 százalékos növekedésre számítanak a következő 12 hónapban.
A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások továbbra is kedvezőtlenek: a megkérdezettek több mint fele (57 százalék) az inflációnál kisebb mértékű növekedésre, vagyis reáljövedelme csökkenésére számít.
A hitelfelvételi kedv alig változott: a lakosság negyede úgy gondolja, most nem alkalmas az idő hitelfelvételre (az előző időszakban 30 százalék volt ez az arány), kétharmaduk pedig soha nem venne fel hitelt. A háttérben az áll, hogy a lakosság közel fele (45 százalék) a hitelkamatok növekedésére számít a következő 12 hónapban.
A megtakarításokról szintén alig változtak a vélemények az előző negyedévhez képest: a válaszadók 43 százaléka bizonytalan, hogy a korábban tervezett vásárlásra felhasználja-e a megtakarításait, 17 százalékuk szerint pedig most egyáltalán nem érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni.
Nőtt a lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya, most 50 százalék, tehát minden második magyar venne lakást. Tízből négyen jó befektetésnek tartják a lakásvásárlást. Lakása eladását mindössze a válaszadók 9 százaléka tartja érdemesnek.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.