A jövő évi minimálbér 78 000, a garantált bérminimum 94 000 forint lesz, az országos béremelési ajánlás 4-6 százalék közé esik, ebben állapodtak meg az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) csütörtöki ülésén. A munkavállalói oldal hangsúlyozta, hogy az adó és járulék szabályok változása miatt a nettó minimálbér a 4500 forintos bruttó emelés ellenére is csak nettó 154 forinttal emelkedik. 

Pataky Péter a munkavállalói oldal elnöke a munkaadók által tett végső ajánlat elfogadásakor közölte, hogy ahhoz az MSZOSZ záradékot fűz, amely szerint kevesli az emelést, de nem akadályozza meg az aláírást. Ezt követően Borsik János az Autonóm Szakszervezeti Szövetség nevében ugyanezt jelezte. 

A munkaadói oldal hangsúlyozta, hogy a 4-6 százalékos béremelésre azt ajánlja, hogy a kisebb keresetűek kapjanak magasabb emelést. Ezt a munkavállalói oldal is elfogadta, sőt javasolta, hogy a kis- és közepes keresetűek 6 százalék emelést kapjanak, és ezt vegyék be a megállapodásba. Ezt utóbbit viszont a munkaadói oldal nem fogadta el, mivel az "végrehajtási rendelet" lenne a megállapodáshoz. 

A megállapodás végső formába öntésekor újra vitába kezdtek a munkavállalók és a munkaadók. A munkavállalók végül is egységesen egy kétmondatos záradékot javasoltak. Az első mondat úgy szólt, hogy a munkavállalói oldal az adó- és járulék változások negatív változása miatt fenntartja a "reál pozíció megtartásának az igényét". A második mondat pedig úgy szólt, hogy ezt irányadónak tartják a köz-szférában is. A munkaadói oldal a második mondatot nem fogadta el, és ehhez csatlakozott a kormány nevében Czomba Sándor a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára is. Ezzel ugyan is az OÉT túlterjeszkedne a hatáskörén. Az államtitkár az első mondattal sem értett egyet, de a megállapodás érdekében elfogadta. Kompromisszumként a kiegészített első mondat maradt, így a munkavállalók valamennyi munkavállalóra fenntartják a "reál pozíció megtartásának az igényét". A felek ezzel a záradékkal írták alá a megállapodást. 

Napirend előtt a munkavállalói oldal a korkedvezményes nyugdíj jövőjéről kérdezte a kormányoldalt. A válasz: jövőre már csak előrehozott nyugdíj lesz, amely 60 éves kortól 8,4 százalékkal kisebb a teljes nyugdíjnál. Az még nem dőlt el, hogy aki a 62 éves korhatár elérése előtt 5 évvel kéri az előrehozott nyugdíjazást, annak mennyi lesz a nyugdíja. Vagyis neki is csak 8,4 százalékkal, vagy 22,8 százalékkal csökken a nyugdíja.