Még a félelem az úr, a lakosság nem akar költeni az euróövezetben
Stagnált júniusban a kiskereskedelmi forgalom az előző hónaphoz képest az euróövezetben a szerdán megjelent statisztikai adatok szerint, amelyek arra utalnak, hogy a lakossági fogyasztás a leggyengébb alkatrész a gazdaság lassan újra felpörgő gépezetében.
Az Eurostat jelentése szerint májushoz képest nem változott a kiskereskedelmi forgalom volumene, az egy évvel korábbit pedig 0,4 százalékkal haladta meg. Az unió statisztikai hivatala ugyanakkor felfelé módosította a májusi adatokat, ezek szerint a forgalom 0,4 százalékkal nőtt az előző havihoz képest, és 0,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Elemzők havi szinten 0,1 százalékos növekedést valószínűsítettek júniusra. Több szakértő arra számított, hogy megdobja majd a forgalmat a labdarúgó világbajnokság, valamint az, hogy Görögországban és Spanyolországban júliustól emelkedik az ÁFA, aminek hatására sokan előbbre hozzák tervezett beszerzéseiket.
Az euróövezet meghatározó tagjai közül Spanyolországban 1,1 százalékos növekedést értek májushoz képest, Németországban viszont 0,9 százalékos, Franciaországban pedig 1,3 százalékos csökkenést.
Termékcsoportok szerinti bontásban az élelmiszerek, dohányáruk és italok forgalma 0,7 százalékkal csökkent, és 0,3 százalékkal nőtt a nem élelmiszerek jellegű termékek - az úgynevezett non-food kategória - esetében. Éves összevetésben az élelmiszerek, dohányáruk és italok forgalma 0,1 nőtt, a nem az élelmiszerek közé tartozó termékek és szolgáltatások - például könyvek, gyógyszerek vagy az internetszolgáltatás - kategóriájában pedig 1,4 százalékos növekedést mértek.
Az unió egészében 0,1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom júniusban májushoz képest, míg az egy évvel korábbihoz viszonyítva 0,5 százalékos volt a bővülés. A legnagyobb havi léptékű növekedést Romániában mérték (3,1 százalék), a legnagyobb, 1,6 százalékos visszaesés pedig Máltán ment végbe.
Az Európai Bizottság legutóbbi felmérése szerint a huszonheteknél közel 18 millió ember dolgozik a kiskereskedelemben. A brüsszeli testület szerint a szektor egyik legfontosabb fejleménye az, hogy csökken a lakóhelyhez közeli, kisebb kereskedelmi egységek - a "sarki" élelmiszerboltok - aránya, miközben egyre nagyobb igény mutatkozik a könnyen elérhető üzletek iránt, különösen az idősebb korosztályban és a mozgáskorlátozottak körében. 2004 és 2009 között 3,7 százalékkal csökkent a kisebb üzletek száma, miközben a 64 évesnél idősebb lakosság aránya 17 százalékra emelkedett, a különböző fogyatékokkal érők aránya pedig eléri a 15 százalékot. A bizottság őszre ígéri, hogy javaslatokat terjeszt elő az ellátás javítására.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.