A japán befektetők nem bíznak az euróövezeti mentőcsomagban
Nem bíznak a japán befektetők a 750 milliárd eurós euróövezeti stabilitási garanciacsomag hatékonyságában, az euróövezeti kötvények helyett már inkább az amerikai adósságpapírokat tartják vonzó befektetési célpontnak − áll az egyik vezető londoni befektetési bank új felmérésében.
A Barclays Capital rendszeresen méri az euróövezeti és amerikai adósságfinanszírozás szempontjából alapvető fontosságú japán intézményi befektetői kör hangulatát. A héten elvégzett legújabb vizsgálat során a ház feltette azt a kérdést, hogy a japán befektetési alapok szerint a 750 milliárd eurós mentőcsomag megoldja-e az euróövezeti adósságválságot. Azoknak az aránya, akik erről legalább "valamennyire" meg vannak győződve, az előző heti 43,8 százalékról alig 30,4 százalékra csökkent. Azoké pedig, akik "nem nagyon" bíznak a csomag hatékonyságában, 50,0 százalékról 58,7 százalékra emelkedett egy hét alatt.
A válaszadók 10 százaléka azt a válaszlehetőséget jelölte be, hogy "egyáltalán nem" bízik a stabilizáló csomag működőképességében. A felmérésből az is kiderült, hogy a japán intézményi befektetők mindegyik euróövezeti tagállam és térség szuverén kötvényeivel szemben immár előnyben részesítik az amerikai kormánykötvényeket. A felmérésbe bevont befektetők külön összehasonlíthatták Németország, Franciaország, az "egyéb vezető euróövezeti országok", a "Görögország nélküli euróövezeti perifériális államok", valamint Görögország kormánykötvényeit az amerikai szuverén kötvényekkel, de mindegyik változatban azok a japán befektetők voltak nagy többségben, akik az amerikai államadósságot tartották vonzóbb befektetési célpontnak.
A londoni elemzői közösségen belül sem mindenki bízik abban, hogy − legalábbis Görögország esetében − a mentőcsomag sikerrel jár. Az Economist Intelligence Unit (EIU) − a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző cége − júniusra szóló, legfrissebb világgazdasági prognózisában azt írta: éppen a hatalmas görög kiadáscsökkentési tervek miatt a görög hazai össztermék (GDP) olyan mértékű visszaesésétől lehet tartani, hogy az ebből eredő államháztartási jövedelemkiesés semlegesítheti a konszolidációs erőfeszítések hatásait.
További aggodalom forrása a lakossági tiltakozás, ami a kormányzati eltökéltség gyengüléséhez vezethet. A ház szerint ez az euróövezet más "perifériális" gazdaságaira is igaz. Mindezek alapján az EIU londoni elemzői azt jósolják, hogy Görögország − valószínűleg 2012-ben, amikor a piac erre már jobban fel lesz készülve − végül rákényszerül adósságállomány-szerkezetének átalakítására.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.