Csúcson a görög államkötvények kockázati felára
Történelmi csúcsra emelkedett hétfőn a görög államkötvények kockázati felára, mert a befektetőket továbbra is nyugtalanítja az adósságválsággal küszködő Görögország megsegítésére kidolgozott terv körüli bizonytalanság.
A tízéves futamú görög kormánykötvényt hétfőn délelőtt az irányadó német kötvényhez képest 469 bázisponttal nagyobb hozam mellett lehetett csak értékesíteni. Ennél nagyobb kockázati felárat az euró 1999-es bevezetése óta még nem kértek a befektetők, akik pénteken 26 bázisponttal kevesebbel is beérték.
Az Európai Unió (EU) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége hétfőn érkezett volna a görög fővárosba, hogy az athéni vezetés kérésére tárgyalásokat kezdjen az EU és az IMF összesen 45 milliárd eurós hitelkeretének lehetséges felhasználásáról, de az izlandi vulkánkitörés miatt a szakértők nem tudtak elutazni a dél-európai országba. A tárgyalásokat ennek ellenére várhatóan még hétfőn megkezdik, egy videokonferencia keretében, és a washingtoni és brüsszeli illetékesek a lehető leghamarabb, ha lehet már szerdán Athénba utaznak, ahol két hétig egyeztetnek majd a görögökkel az adósságválság kezeléséről és egy hároméves reformprogramról, amely a költségvetés és az államszerkezet átalakítását célozza.
Hétfőn nőtt a görög államadósság-törlesztési kockázat fedezetére szolgáló ügyletek (credit default swaps, CDS) árazása is: a görög CDS-díjszabás 24,2 bázisponttal 462,4 pontra nőtt, ami azt jelenti, hogy az adósságtörlesztés megszakadása ellen fedezetet kínáló szereplők 10 millió eurónként évente 462 400 eurót számítanak fel a biztosításért, alig 8 ezer euróval kevesebbet az április eleji 470 000 eurós csúcsnál.
Közben a görög vezetés újabb forrást kíván szerezni a piacról: az államadósság-kezelő központ (PDMA) kedden 3 hónapos futamidejű kincstárjegyet bocsát ki 1,5 milliárd euró értékben. Legutóbb a múlt héten lépett a piacra a PDMA, 6 és 12 hónapos futamidejű papírokkal, amelyek iránt az előző, januári aukcióhoz képest nagyobb volt az érdeklődés, de a hozam is magasabb volt, ami jelzi, hogy a görög állampapírokat változatlanul kockázatosnak tartja a piac.
Görögországnak a teljes, 300 milliárd eurós – az éves bruttó hazai terméket (GDP) meghaladó – államadósságából május végéig bő 20 milliárd eurónyit kell megújítani. Elemzők szerint a következő három héten két újabb, hosszú futamidejű kötvényt bocsát majd ki a görög vezetés, amely egyre nehezebben, mind nagyobb költséggel tud csak forrásokat bevonni a piacról. Az EU és az IMF lehetséges szerepvállalásáról szóló tárgyalások megindulását ezért igen sürgetőnek tartják elemzők – írta a Financial Times (FT).
A londoni gazdasági lap szerint a közelmúlt történelme egy bíztató és egy elrettentő példával is szolgál a görög válság és az IMF esetleges válságkezelő szerepével összefüggésben. A bíztató példa a 2002-es brazil csomag. A 30 milliárd dolláros – minden eddiginél nagyobb – IMF-hitelkeret és a hozzá kapcsolódó reformprogram révén helyreállt a piac bizalma a brazil állampapírok iránt, a gazdaság stabilizálódott, majd növekedési pályára állt, és bővülését a 2008-ban kiteljesedett világgazdasági válság sem fékezte számottevően.
Az intő példa Argentína, ahol a kormány az IMF támogatása ellenére nem tudta stabilizálni az államháztartást és 2001 végén fizetésképtelenné vált – írta online kiadásában a FT.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.