AB: a PSZÁF elnökének nincs lehetősége jogalkotásra
Alkotmányellenes az a tavaly decemberben hozott törvény, amely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnökét rendelkezéskiadási joggal ruházta volna fel − mondta ki szerdán az Alkotmánybíróság.
A szóban forgó törvény az "egyes törvényeknek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének rendelkezés-alkotási hatásköréhez kapcsolódó módosításáról" címet viseli. A jogszabály a hitelintézeti, a tőkepiaci, a biztosítási, a viszontbiztosítási és a befektetési vállalkozási törvényt módosította úgy, hogy az e területeken tevékenykedőkre vonatkozó rendelkezést adhatott volna ki a PSZÁF elnöke. Sőt, a hitelbírálat szabályainak előírásával a magánszemélyekre is kiterjedt volna a rendelkezés hatálya.
A köztársasági elnök nem hagyta jóvá a törvényt, hanem az Alkotmánybírósághoz fordult. Azzal érvelt, hogy Magyarországon csak az Alkotmányban felsoroltak jogosultak jogszabályt kibocsátani. Miután az Alkotmányban a PSZÁF elnöke nem szerepel kibocsátóként, így nem is alkothat jogszabályt. Az Alkotmánybíróság egyetértett a köztársasági elnökkel, de a határozat megemlíti, hogy a kormány a szóban forgó törvény javaslatának benyújtásakor egy másik törvényjavaslatot is az Országgyűlés elé terjesztett. Ebben − az Alkotmányt módosítva − megteremtette volna a PSZÁF-elnök jogalkotási lehetőségét. Ez a javaslat azonban nem kapott kétharmados többséget, így a másik törvényjavaslat eleve az Alkotmányba ütközve került végszavazásra, és kihirdetésre a köztársasági elnök elé.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.