Egerszalóki fürdőprojekt: állami kivásárlás
Magánbefektetők kezdték el az egerszalóki gyógy-idegenforgalmi fejlesztést, ám valószínűleg az állami Magyar Fejlesztési Banknak kell befejeznie, ha nem akarja elbukni eddigi befektetését.
Lapzártánk után hirdeti ki a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. tulajdonosi jogait gyakorló MFB Fejlesztési Tőkealap, ki nyerte meg a Szalók Holding Zrt. részvényeire szóló pályázatot. A cég Közép-Európa legnagyobb gyógy-idegenforgalmi létesítményének, a törökországi pamukkaleihoz hasonló sódombjáról híres egerszalóki komplexumnak a beruházója, mégsem tolonganak érte a befektetők. A Szalók Holding 48,94 százalékát az MFB Fejlesztési Tőkealap birtokolja, 49,42 százaléka a Grubby Investment Ltd.-é, 1,53 százalék pedig közvetve a CIB Banké. A HVG úgy tudja, a száz százalékban új befektetőknek felkínált részvényekre csupán egyetlen ajánlat érkezett, de nem lenne meglepő, ha a cég az MFB-csoporton belül maradna.
A nyertes kilététől függetlenül biztosra vehető, hogy a Szalók Holding esete nem kerül be az MFB sikertörténetei közé. Az állami tulajdonú pénzintézet 2004 végén 1,5 milliárd forintos invesztícióval szerzett kisebbségi részesedést a fürdőcégben a tőkehiányos, de ígéretes vállalkozások részére kitalált tőkebefektetési programjában. Vezetőit meggyőzte az akkori tulajdonosok (a delaware-i bejegyzésű HH Global Capital Inc. és az FCI Hungary Kft., amelyek hátterében az MFB korabeli közlése szerint hat amerikai magánszemély állt) 11 milliárd forintos költségvetésűre tervezett projektje. Nem derült ki, ki stróman és ki nem az, annyi tudható, hogy a cégek képviselőiként Csőke László, illetve a budapesti Mágnáskert éttermet egykor üzemeltető V.H.V. Kft. tulajdonosa, Vas György bukkantak fel. A háttérben pedig megjelent Vas V.H.V.-beli üzlettársa, a bécsi CW Bank bukását kirobbantó németországi Waltham AG egykori tulajdonos-ügyvezetője, Hargitai György is. A banknál állítják, a szokásos cégátvilágítást külső tanácsadók bevonásával elvégezték, a befektetői körrel kapcsolatban nem merült fel kétség. A bizalmat növelte, hogy előtte már két szűrőn is átment a Szalók Holding: a CIB Bank finanszírozásra, a gazdasági tárca pedig állami támogatásra érdemesítette.
A beruházás azonban jóformán a kezdetektől akadozott. Az 5,2 milliárd forintos gyógyfürdőt másfél éves csúszással adták át, az 1,2 milliárdos költségűre tervezett strand máig nem készült el, a 6,3 milliárdból épülő, 206 szobás, négycsillagos szálloda pedig a múlt év végi határidő helyett várhatóan 2010 második negyedévétől fogadhat vendégeket. A költségek közben egyre duzzadtak, a végszámla a tervezett 11 milliárd helyett 15 milliárd forint is lehet. Nehéz kibogozni, hogy a többletköltséget milyen arányban okozták tervezési hibák, szabálytalanságok, vagy a banki finanszírozás elhúzódása. Nem bizonyult jó döntésnek, hogy a CIB Bank ragaszkodott a fürdő- és a gyógyszállóprojektek finanszírozásának szétválasztásához. A két és fél éve építési terület közepén működő fürdő 2007-ben több mint félmilliárd, tavaly 800 millió forintos veszteséget hozott össze, és várhatóan az idei mérleg sem alakul jobban. Terven felüli kiadásokra is volt bőven példa: a műszaki ellenőr az épületbe beépíthetőnél több százmillió forintnyival több betonvas vásárlására bukkant, a költségvetésbe tervezett faablakok helyett műanyag nyílászárók kerültek a tokokba. Százmilliós pluszt okozott a hegyoldalban épülő hotel támfalának ledőlése, és nem utal profi tervezésre az sem, hogy a befüvesítendő szállodatetőre utólag kellett kijárót tervezni, különben csak egy vendégszobán keresztül közelíthette volna meg a kertész.
Bár a tulajdonostársak között már korábban elmérgesedett a viszony, végül éppen a többletköltségek miatt jutott kenyértörésig a dolog. Az MFB-vel kötött szerződésekben a tulajdonostársak vállalták, hogy az üzleti terven felül adódó indokolt költségeket közösen viselik. Miután az MFB úgy találta, hogy ez a feltétel nem teljesült, saját tulajdonrészét felajánlotta megvételre a szintén résztulajdonos Grubby Investment Ltd.-nek (amely tavaly vásárolta ki a HH Global részét; az FCI már nem jöhetett szóba, mert felszámolási eljárás indult ellene). Mivel a Grubby nem vette meg a pakettet, az MFB a teljes részvénycsomagra pályázatot írt ki. A Grubbyt képviselő Vas György – egyben a Szalók Holding elnöke – a HVG-nek azt nyilatkozta, a cég tulajdonszerzése óta nem keletkezett olyan befizetési kötelezettség, amit megtagadott volna. Szerinte a tulajdonosi viták korábbra, a HH Global-részvétel idejére datálódnak, és ő „mélységében nem tudott a fejleményekről”. Ez némileg meglepő, hiszen Vas György 2005 óta a felügyelőbizottság tagja volt.
Három év után a bankoknak is feltűnt, hogy a befektetést már alapvetően ők finanszírozzák. Miután a projekt 800 millió forintot nyert el a Széchenyi-tervből, majd a 1,5 milliárdos MFB-tőkeinjeciót is megkapta, az állami bankcsoport hitel, illetve tagi kölcsön formájában összesen mintegy 3-4 milliárd forintot fektetett a fürdőcégbe. A fő hitelező CIB Bankkal a cégiratok szerint mintegy 7 milliárd forintos hitelszerződést kötött a Szalók Holding, ebből a tavalyi év végéig közel 4,6 milliárdot le is hívott. Végül 2008-ban a pénzintézetek átvették a hatalmat a menedzsmentben, és független műszaki-pénzügyi szakértőt rendeltek a projekt mellé. Az MFB-nél arról nem nyilatkoztak a HVG-nek, hogy ezekre a lépésekre miért volt szükség, azt viszont nem cáfolták, hogy csalás miatt feljelentést tettek. Azt gyanítják, hogy a HH Global annak idején fiktív tőkeemelést hajtott végre. Az MFB 2004-es 1,5 milliárdos invesztíciójának az volt ugyanis a feltétele, hogy a tulajdonostársak 875 millió forinttal emeljék meg a Szalók Holding eredetileg mindössze 20 milliós alaptőkéjét, ám a gyanú szerint ez csak papíron történt meg. Hasonló következtetésre jutott az adóhatóság is, amely adócsalás miatt tett feljelentést.
Az érintettek olvasata szerint csupán arról volt szó, hogy a tőkeemeléshez szükséges kölcsönt a fürdőépítést végző Strabag, pontosabban annak pénzügyekre szakosodott leányvállalata, a BRVZ Kft. nyújtotta a HH Globalnak. Ez az összeg a szerződés szerint a kezdettől pénzhiánnyal küzdő projekt beindítására szolgált, magyarán ahhoz kellett, hogy a Szalók Holding előleget fizethessen a munka elkezdésére a Strabagnak. A BRVZ valamiért mégis jobbnak látta, ha a kölcsönt a tulajdonos HH Globalnak nyújtja, nem a Szalók Holdingnak. A HH Global ebből az összegből emelt tőkét a Szalók Holdingban, amely aztán ugyanezt a pénzt előlegként továbbutalta a Strabagnak.
A cégdokumentációban további vitás ügyek sorakoznak. Az Egri Építő 81 millió forint tartozás miatt felszámolást kezdeményezett a Szalók Holding ellen; a tartozást az MFB vitatja. A vita arra vezethető vissza, hogy az Egri Építőnek 10 százalékos sikerdíj járt, amennyiben a Strabag 4 milliárd forintos kivitelezési ajánlatánál olcsóbbat hajt fel. Akadt is ilyen, 2,9 milliárdos ajánlat, csakhogy a bank szerint sem a megbízás, sem a felhajtó munka nincs dokumentálva, ráadásul a költségek már régen meghaladták a 4 milliárdot. Kára származhat az MFB-nek a fürdőkomplexumba tervezett apartmanházak miatt is: a befektetési konstrukcióként, kecsegtető hozammal kínált ingatlanok vevői a bérleti díjukat és az ígért hozamot szeretnék látni.
Egyelőre nem látszik, kijöhet-e az ügyletből nagyobb bukta nélkül az MFB. A Szalók Holding részvényeire tíz hónapja nem akadt jelentkező. Ha a fürdőcéget felszámolnák, bennégne az állami bank eddigi ráfordítása. Ennél akkor is jobban jár, ha átmenetileg megszerzi a részvényeket, befejezi – akár további 3-4 milliárd forintból – a projektet, és a kész komplexumot próbálja eladni. Ha azonban a HH Global egykori, vitatott tőkeemeléséről bebizonyosodna, hogy az valóban fiktív volt, akkor az MFB tulajdonrésze 98 százalékra nőne, vagyis nem kellene kivásárolnia senkit. Ezt viszont aligha hagyná annyiban a HH Globalt kivásárló Grubby, amely Vas György nyilatkozata szerint jóhiszeműen, éppen az MFB biztatására szerzett tulajdonrészt a Szalók Holdingban.
VITÉZ F. IBOLYA
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.