Korábban bejelentett elképzelések szerint az EU a következő három évben 5-7 milliárd euróval segítené a fejlődő államokat, és a soros elnök Svédország a mostani találkozón szerette volna összeállítani, melyik tagország pontosan mekkora részt vállal ebből az anyagi teherből.

Mások mellett azonban Németország, Franciaország és Olaszország sem tudott pontos választ adni, bár német részről például jelezték, hogy "jelentős" részesedéssel számolnak.

Egyes brüsszeli források szerint azoktól a tagországoktól, amelyek uniós és nemzetközi pénzügyi támogatást kaptak (Magyarország, Lettország, Románia), valamint a legújabban nehéz helyzetbe került Görögországtól egyelőre nem várnak konkrét felajánlást.

Más források szerint viszont a svéd elnökség azt szeretné, ha legalább jelképes összeggel a szegényebb EU-tagok is hozzájárulnának.

A kelet- és közép-európai EU-tagok azért is haboznak a részvétellel, mert még az unió saját vállalásainak teherelosztásáról sem született döntés.

Kiszivárgott számok szerint az évi mintegy 2-2 milliárd eurós igényhez képest a három évre összesen mintegy 4 milliárd már az eddigi felajánlások alapján összegyűlt.

Korábban bejelentette már Nagy-Britannia, hogy a hároméves távlatban 1,3 milliárd eurót szán erre a célra, míg Svédország 800 millió, Spanyolország és Hollandia 300-300 millió, Dánia 160 millió, Belgium 150 millió eurót áldoz rá.

Az unió azért siet a felajánlások számszerűsítésével, hogy azzal is ösztönzést tudjon adni a Koppenhágában zajló, csúcsszintű klímakonferenciának, amelyen az éghajlatváltozás elleni harc középtávú programját kellene összeállítani.

Az EU-tagországok vezetői a svéd remények szerint a csúcstalálkozó befejező napján, pénteken döntenek az összegről.