Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2009. december. 09. 15:30
hvg.hu
Utolsó frissítés: 2009. december. 09. 15:24
Gazdaság
Monetáris tanács: hatan szavaztak 50 bázispontos csökkentésre
A monetáris tanács legutóbbi kamatdöntő ülésén hatan szavaztak 50, ketten 75 bázispontos jegybanki alapkamat-csökkentésre, és egy szavazat volt 25 bázispontos csökkentés mellett - derül ki a november 23-i ülés rövidített jegyzőkönyvéből, amelyet az MNB szerdán tett közzé a honlapján.
Az inflációs és növekedési kilátásokat mérlegelve a tanács tagjai egyöntetűen szükségesnek látták a jegybanki alapkamat további csökkentését, ezt erősítette a pénzügyi stabilitási kockázatok enyhülése és Magyarország kockázati megítélésének tartós javulása is.
Az alapkamat 6,5 százalékra csökkentése mellett szavazott Bihari Vilmos, Csáki Csaba, Hardy Ilona, Karvalits Ferenc, Király Júlia, Simor András, 75 bázispontos kamatvágást Bánfi Tamás és Neményi Judit, míg 25 bázispontost Bihari Péter javasolt.
A tagok egyetértettek abban, hogy a kereslethiányos reálgazdasági környezetben tovább emelkedett a jegybanki 3 százalékos inflációs cél alullövésének esélye. Megítélésük szerint a legfrissebb GDP és foglalkoztatási adatok alapján a belföldi konjunktúra kilátások valamelyest tovább romlottak. Egyes tanácstagok arra hívták fel a figyelmet, hogy a belső kereslet kedvezőtlen alakulása következtében a nemzetközi fellendülés - a környező országokkal összehasonlítva - csak késleltetve éreztetheti a hatását a magyarországi növekedésben.
Magyarország kockázati megítélése tartósan és határozottan javult az elmúlt hónapokban, és a regionális pénzügyi piacokon keresztül történő "fertőzések" esélye mérséklődött. Többen arra hivatkoztak ugyanakkor, hogy hazai és nemzetközi gazdasági szakértők közül egyre többen úgy látják, hogy a pénzügyi piaci indikátorok világszerte gyorsabban javultak, mint amit a globális reálgazdasági teljesítmény indokolna, és összességében növekedett az újabb piaci buborékok kialakulásának esélye. Fennáll annak a veszélye, hogy a bőséges globális likviditás csak korlátozott mértékben élénkíti a fejlett országok reálgazdaság felé irányuló hitelezési aktivitását, és inkább a kockázatosabb pénzügyi eszközök iránti keresletet erősíti.
Egyes tanácstagok arra figyelmeztettek, hogy a legfrissebb inflációs jelentés alapján a jövő évi államháztartási hiánycél teljesítésének kockázatai emelkedtek. További problémát jelenthet, hogy egy elhúzódó recessziós környezetben a GDP arányos adósságteher tovább növekedhet. Elhangzott olyan vélemény is, hogy az alacsony hazai vállalati hitelezési aktivitás mögött egyre növekvő mértékben kereslet oldali tényezők húzódnak meg, mivel a jelenlegi konjunkturális környezetben nem azonosíthatóak azok a beruházási lehetőségek, amelyeket hitelezéssel lehetne segíteni.
A tagok többsége továbbra is úgy érvelt, hogy egyenletes kamatcsökkentési lépésekkel a jegybank nagyobb valószínűséggel teremthet stabilitást a volatilis környezetben. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a kamatcsökkentési ciklus gyorsítását indokolhatja a forinteszközök kockázati prémiumának tartós és nagymértékű csökkenése, valamint a monetáris politika árstabilitási céljával nem összeegyeztethető, túlzott dezinfláció.
Más tanácstagok ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy a kamatcsökkentési ciklus végéhez közeledve a túllövések kockázatai emelkedhetnek. A túlzottan kiszámítható kamatcsökkentési sorozat több tanácstag megítélése szerint erősítheti a további kamatcsökkentésekre irányuló spekulációt, ami a forinteszközök kockázati megítélésétől elszakadó piaci áralakuláshoz is vezethet rövidtávon.
A monetáris tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a pénzügyi piacok konszolidációja lehetőséget teremt az alapkamat körüli kamatfolyosó korábbi szélességének visszaállítására. A testület +/-50 bázispontról 100 bázispontra szélesítette a kamatfolyosót legutóbbi kamatdöntő ülésén.
A tanácstagok többsége úgy látta, hogy a kamatfolyosó kiszélesítése a monetáris kondíciók alakulására legfeljebb kismértékű és bizonytalan hatást gyakorolhat, azonban a bankközi piaci működés helyreállítását segítheti a változtatás.
A döntés eredményeként a jegybank hitelintézeti partnerei számára az egynapos jegybanki betét kamata az alapkamatnál fél százalék helyett egy százalékkal alacsonyabb és az egynapos jegybanki hitel kamat ugyanannyival magasabb lett. A november 24-e óta 6,5 százalékos alapkamatot figyelembe véve az egynapos jegybanki kamat 5,5 százalék, míg az egynapos fedezett jegybanki hitel kamatlába 7,5 százalék lett. A változtatással egy időben a kéthetes hitel kamata az irányadó kamatot 50 bázisponttal fogja meghaladni, azaz 7,0 százalék lett.
Az alapkamat 6,5 százalékra csökkentése mellett szavazott Bihari Vilmos, Csáki Csaba, Hardy Ilona, Karvalits Ferenc, Király Júlia, Simor András, 75 bázispontos kamatvágást Bánfi Tamás és Neményi Judit, míg 25 bázispontost Bihari Péter javasolt.
A tagok egyetértettek abban, hogy a kereslethiányos reálgazdasági környezetben tovább emelkedett a jegybanki 3 százalékos inflációs cél alullövésének esélye. Megítélésük szerint a legfrissebb GDP és foglalkoztatási adatok alapján a belföldi konjunktúra kilátások valamelyest tovább romlottak. Egyes tanácstagok arra hívták fel a figyelmet, hogy a belső kereslet kedvezőtlen alakulása következtében a nemzetközi fellendülés - a környező országokkal összehasonlítva - csak késleltetve éreztetheti a hatását a magyarországi növekedésben.
Magyarország kockázati megítélése tartósan és határozottan javult az elmúlt hónapokban, és a regionális pénzügyi piacokon keresztül történő "fertőzések" esélye mérséklődött. Többen arra hivatkoztak ugyanakkor, hogy hazai és nemzetközi gazdasági szakértők közül egyre többen úgy látják, hogy a pénzügyi piaci indikátorok világszerte gyorsabban javultak, mint amit a globális reálgazdasági teljesítmény indokolna, és összességében növekedett az újabb piaci buborékok kialakulásának esélye. Fennáll annak a veszélye, hogy a bőséges globális likviditás csak korlátozott mértékben élénkíti a fejlett országok reálgazdaság felé irányuló hitelezési aktivitását, és inkább a kockázatosabb pénzügyi eszközök iránti keresletet erősíti.
Egyes tanácstagok arra figyelmeztettek, hogy a legfrissebb inflációs jelentés alapján a jövő évi államháztartási hiánycél teljesítésének kockázatai emelkedtek. További problémát jelenthet, hogy egy elhúzódó recessziós környezetben a GDP arányos adósságteher tovább növekedhet. Elhangzott olyan vélemény is, hogy az alacsony hazai vállalati hitelezési aktivitás mögött egyre növekvő mértékben kereslet oldali tényezők húzódnak meg, mivel a jelenlegi konjunkturális környezetben nem azonosíthatóak azok a beruházási lehetőségek, amelyeket hitelezéssel lehetne segíteni.
A tagok többsége továbbra is úgy érvelt, hogy egyenletes kamatcsökkentési lépésekkel a jegybank nagyobb valószínűséggel teremthet stabilitást a volatilis környezetben. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a kamatcsökkentési ciklus gyorsítását indokolhatja a forinteszközök kockázati prémiumának tartós és nagymértékű csökkenése, valamint a monetáris politika árstabilitási céljával nem összeegyeztethető, túlzott dezinfláció.
Más tanácstagok ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy a kamatcsökkentési ciklus végéhez közeledve a túllövések kockázatai emelkedhetnek. A túlzottan kiszámítható kamatcsökkentési sorozat több tanácstag megítélése szerint erősítheti a további kamatcsökkentésekre irányuló spekulációt, ami a forinteszközök kockázati megítélésétől elszakadó piaci áralakuláshoz is vezethet rövidtávon.
A monetáris tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a pénzügyi piacok konszolidációja lehetőséget teremt az alapkamat körüli kamatfolyosó korábbi szélességének visszaállítására. A testület +/-50 bázispontról 100 bázispontra szélesítette a kamatfolyosót legutóbbi kamatdöntő ülésén.
A tanácstagok többsége úgy látta, hogy a kamatfolyosó kiszélesítése a monetáris kondíciók alakulására legfeljebb kismértékű és bizonytalan hatást gyakorolhat, azonban a bankközi piaci működés helyreállítását segítheti a változtatás.
A döntés eredményeként a jegybank hitelintézeti partnerei számára az egynapos jegybanki betét kamata az alapkamatnál fél százalék helyett egy százalékkal alacsonyabb és az egynapos jegybanki hitel kamat ugyanannyival magasabb lett. A november 24-e óta 6,5 százalékos alapkamatot figyelembe véve az egynapos jegybanki kamat 5,5 százalék, míg az egynapos fedezett jegybanki hitel kamatlába 7,5 százalék lett. A változtatással egy időben a kéthetes hitel kamata az irányadó kamatot 50 bázisponttal fogja meghaladni, azaz 7,0 százalék lett.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
