A tengerparti St. Andrews kisváros – amelynek híres, ősi egyetemén diákoskodott Vilmos herceg, a brit trón várományosa is – a Húszak idei negyedik magas szintű találkozójának helyszíne. Az éppen tíz éve létrejött informális együttműködési csoport – amelynek tagországai a világgazdaság összkibocsátásának 85 százalékát adják – tavasszal Londonban tartott csúcsértekezletet, szeptemberben szintén Londonban a pénzügyminiszterek ültek össze, majd még ugyanabban a hónapban, az amerikai Pittsburghben ismét G20-csúcstalálkozó volt.

A mostani sorozatzáró pénzügyminiszteri és jegybankári ülésen – amelynek hivatalos munkanapja szombaton lesz – az egyik fő napirendi pont a számvetés arról, hogy mennyiben teljesültek az idei előző találkozókon kidolgozott és eldöntött intézkedések. Az országcsoport vállalta, hogy 2010 végéig összesen ötezer milliárd dollárt (925 ezer milliárd forintot) fordít banki tőkepótlás, kvantitatív enyhítés, költségvetési gazdaságélénkítő injekciók és garanciák formájában a világgazdaság újjáélesztésére, és ennek a keretnek csaknem a fele még felhasználásra vár.

A Húszak azonban az egyre jobb globális makroadatok láttán dilemma előtt állnak: meddig szabad folytatni e példátlan mértékű gazdaságösztönzést, mikor kell elkezdeni az exitstratégiát, vagyis az élénkítő intézkedések visszavonását?

Az eddigi lépések – köztük a szélsőségesen enyhévé tett pénzügypolitika, amelyhez több nagy gazdaságban kvantitatív enyhítés, vagyis nem hitelből eredő új jegybanki likviditás teremtése járul – ugyanis normál gazdasági körülmények közepette súlyos inflációveszélyt jelentenek, emellett rendkívüli mértékben rontják a legnagyobb fejlett ipari gazdaságok államháztartási mérleghelyzetét.

Ez utóbbira jellemző példa Nagy-Britannia, amelynek államháztartási hiánya az idei pénzügyi évben a költségvetésbe beállított előrejelzés szerint eléri a hazai össztermék (GDP) 12,4 százalékát, és az Egyesült Államokban is kétszámjegyű százalékokban mérhető központi deficitet várnak.

A G20-országok legutóbbi találkozóin azonban az a konszenzus alakult ki – és a mostani skóciai értekezlet ezt várhatóan megerősíti –, hogy a gazdaságélénkítésre elkülönített ötezer milliárd dollárt fel kell használni, és a javuló adatok ellenére még nincs itt az ideje az állami-jegybanki ösztönző programok leépítésének.

Ez annál is inkább indokolt, mivel a globális kilábalás ugyan minden jel szerint megindult, az összkép azonban vegyes.

A Barclays Capital, a londoni City egyik legnagyobb befektetési csoportja legújabb helyzetértékelésében azt írta: a harmadik negyedév eddigi GDP-számai alapján a világgazdaság „erőteljes startot vett”, és a globális növekedés az idei harmadik negyedévben, az előző három hónaphoz mérve, elérhette az 5,1 százalékot.

A G20-minisztereket vendégül látó Nagy-Britanniában – az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaságban – ugyanakkor érezhető piaci sokkot okozott a brit statisztikai hivatal minapi bejelentése, amely szerint az általános várakozással ellentétben nem ért véget az immár hosszúsági rekordot döntő, hat negyedéve tartó brit recesszió az idei harmadik negyedévben sem.