A hazai hivatalos fakitermelési adatok nem megbízhatóak. A nyilvántartásba vett évi 6,5-7 millió köbméter legálisan kitermelt fa mellett 1996 óta éves szinten 3-3,5 millió köbméter kitermelés egész egyszerűen "megkerüli" a hatósági nyilvántartást - erre a megdöbbentő következtetésre jutottak a Corvinus Egyetemhez tartozó Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) közgazdász kutatói.

A REKK munkatársai a Bakonyi Erőmű Zrt. megbízásából készítettek tanulmányt, az erdei és fapiaci mérleget is elkészítették. A kutatók a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) által vezetett Erdészeti Adattárból vásárolták meg a számításokhoz szükséges adatokat, ezért is lepődtek meg, amikor az adattáron belül fellelhető adatoknál ellentmondást fedeztek fel. "Jeleztük a szakhatóságoknak, milyen eredményre jutottunk. Kértük, adjanak rá magyarázatot. Nem tudtak. Ezután döntöttünk úgy, hogy nyilvánosságra hozzuk a tanulmányt" - mesélte a hvg.hu-nak a kutatás vezetője, Szajkó Gabriella.

Szajkó szerint számításaikkal igazolták, hogy a hatósági nyilvántartásban szereplő fakitermelési adat jelentősen eltér a valós kitermeléstől, a hazai felhasználás pedig sokkal több, mint a hivatalos fakitermelés és a nettó import összege. "A hazai éves fafelhasználásnak legalább az egyharmada illegális fakitermelésből származik. Magyarán a hazai fapiac volumene nem a hivatalosan ismert 6 millió köbméter, hanem 9-10 millió köbméter körül jár" - állítja a kutatásvezető.

Fakitermelés. Fű alatt? © hvg.hu

Erdészeti körökben a tanulmány már megjelenése előtt kiverte a biztosítékot. A Fagazdasági Országos  Szakmai Szövetség (Fagosz) főtitkára, Mőcsényi Miklós telefonon és e-mailen is győzködte Szajkót arról, hogy rossz következtetésre jutottak - jóllehet elfogadható magyarázatot ő sem tudott adni arra, mitől lehet az eltérés. A hvg.hu megkeresésre a főtitkár kifejtette, "valamilyen belső módszertani problémából adódhat a hiba", amit reményei szerint hamarosan meg is fejtenek az MGSZH munkatársai.

Miután a sajtó foglalkozni kezdett a témával, a szaktárca is beszállt a vitába, az illegális fakitermelésre helyezve a hangsúlyt, noha a tanulmány a nyilvántartásnál talált súlyos hibát. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Természeti Erőforrások Főosztályának vezetője, Nagy Dániel a hvg.hu-nak úgy fogalmazott, a tanulmány készítői által felállított famérleg több helyen hibás, "az abból kalkulált illegális fakitermelési becslés sem felel meg a valóságnak", az illegális fakitermelés jelenleg nagyjából 300-500 ezer köbméterre tehető. Nagy szerint további egymillió köbméter engedéllyel kitermelt faanyagot számla nélkül, nem legális úton értékesítenek elsősorban tűzifaként, a tanulmány pedig szerinte összemossa az illegális fakitermelés és a forgalomba hozatal fogalmait. A szaktárca illetékese részben azzal magyarázta a REKK kutatói által feltárt eltérést, hogy az MGSZH erdészeti adattára csak az erdőtörvény alapján erdőnek minősülő területek származtatott fakitermelési adatait tartalmazza és nem szerepelnek benne a fásítások, a faültetvények, az utak, a vasutak melletti fás területek. Ugyanígy nem szerepel a nyilvántartásban a fakitermelés utáni ágfa-gyűjtés vagy a tuskókitermelés után keletkező apríték sem.

Csakhogy ez nem magyarázza az eltérést - mutat rá Szajkó, hiszen ők az adattárból dolgoztak, így az adattárban nem szereplő adatok nem is befolyásolhatják eredményeiket. Márpedig a 2-4 millió köbméteres hiányt az adattáron belül fellelhető adatokban mutatták ki. Ráadásul az illegális kitermelésnek nevezett falopások alapvetően különböznek a REKK által feltárt hatalmas adattári hiánytól. "A bejelentett falopások bekerülnek az adattárba és az érintett területeken az élőfakészlet adatot lefelé korrigálják. A mi számítási módszerünkkel ez a mennyiség nem jelenik meg hiányként" - magyarázta a hvg.hu-nak Szajkó Gabriella.

A szaktárca szerint félrevezethette a kutatókat, hogy a fafelhasználás során több duplikáció is van. "Például egy 100 köbmétert felhasználó fűrészüzem az előállított fűrészárú mellett mintegy 20-35 köbméter fahulladékot továbbértékesít, így ez még egyszer fafelhasználásként jelenik meg" - érvelt Nagy Dániel. Szajkó szerint azonban ez csak akkor lehetne probléma, ha a fűrészüzem a fahulladékot nem ipari célra, hanem erőművi felhasználásra értékesíti tovább. "Az erőművek viszont döntően közvetlenül erdészeti beszállítóktól vásárolják a fát. Ha a fűrészüzem a fahulladékot egy bútorlap gyártó ipari vállalatnak értékesíti, akkor az nem okoz duplikációt, hiszen marad a nem-tűzifa kategóriában - ennyivel csökken a bútorlap gyár egyéb fafelhasználása" - kontrázott Szajkó. Szerinte nagyon furcsa a felvetés, mert ha a felhasználási adatokkal kapcsolatosan módszertani problémáik vannak, akkor azt a szaktárcának az MGSZH felé már jelezniük kellett volna, hiszen az MGSZH felelős az adatok összeállításáért és közléséért.

"Az 1996-tól kalkulát éves 2-3,5 millió köbméter illegális fakitermelés pedig azt jelentené, hogy az elmúlt tíz évben kb. 180 ezer hektár erdő tűnt el Magyarországon, ami a Pilis, a Börzsöny és a Vértes erdeinek teljes területe lenne" - mutat rá Nagy Dániel. A kutatók ezzel szemben azt állítják: az általuk kimutatott hiány az erdőtervezés rendje szerint kitermelésre kerülő területeken keletkezik. Mégpedig úgy, hogy az adott erdőterületen tegnapig kimutatott élőfakészlet adat nem egyezik meg a ma keletkező kitermelési adattal. Tehát nem fakészlet hiányról van szó, ahogy arra a szaktárca illetékese utalt.

Nagy Dániel biztos abban, hogy a REKK kutatói hibáztak. Szerinte az is ezt bizonyítja, hogy a tanulmány 1993-1995 között negatív illegális fakitermelési mértéket mutat. Ezt az érvelést viszont a kutatók nem tudják értelmezni, hiszen tanulmányuk egyértelműen fogalmaz: a súlyos ellentmondás a szakhatóság által közölt adatokban 1996 óta van jelen. A miértre pedig ők sem kaptak még elfogadható magyarázatot, sem az MGSZH-tól, sem a minisztériumtól. Pedig szeretnének.

Dezső András