Bajnai Gordon gazdasági szakembereknek és elemzőknek tartott helyzetismertetésében elmondta: Magyarország az 1990-es évek végén sok szempontból a kelet-közép-európai térség éllovasa volt, azonban fokozatosan elvesztette e vezető szerepét, mert az utóbbi tíz évben állandóan halasztgatta a fontos szerkezeti átalakításokat. Ennek oka valószínűleg „valamiféle hamis kompromisszum” volt, egy olyan politikai konszenzus, amelynek célja a szavazatnyereség volt az állami újraelosztás növelésével, akár az ország növekedési potenciáljának feláldozása árán is, kerülve a változásokkal járó szükségszerű konfliktusokat.

A reformok halasztgatását az tette lehetővé, hogy a piacon bőséges volt a hozzáférhető finanszírozás az elmúlt évtizedben – tette hozzá a kormányfő. A korrekció mértékéről Bajnai Gordon elmondta: a kormány két év leforgása alatt a GDP-érték 5 százalékának megfelelő államháztartási kiigazítást hajt végre, recesszió közepette. A kormányfő szerint ez hatalmas mértékű korrekció. Hozzátette: a kormány olyan időszakban tűzött ki 3,9, illetve 3,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánycélt 2009-re és 2010-re, amikor az európai deficitátlag meghaladja a 7 százalékot.

A miniszterelnök megerősítette azt a kormányzati előrejelzést, hogy a magyar gazdaság teljesítménye az idén 6,7 százalékkal, jövőre 0,9 százalékkal csökken. A kiigazítás eredményei gyorsan jelentkeztek: Magyarország kilenc hónap után vissza tudott térni az eurokötvény-piacra. A magyar gazdaság most már teljes mértékben képes finanszírozni magát a piacról, és nem kell az IMF/EU keretet használni – mondta a kormányfő. Kiemelte, hogy a forint április óta csaknem 15 százalékot erősödött.

Bajnai Gordon szerint a piaci-elemzői közösség nagyon kedvező visszajelzéseket ad. A miniszterelnök felidézte a Bank of America-Merrill Lynch befektetési csoport londoni részlege által néhány hete kiadott elemzést, amely szerint Magyarország költségvetési szempontból a világ élvonalában lehet jövőre. A ház az előrejelzésben elképzelhetőnek nevezte, hogy a ciklikus kiigazítással számolt strukturális többlet Magyarországon elérheti a GDP-érték 6 százalékát is.

A kormányfő felidézte a JP Morgan bankcsoport nemrég kiadott londoni prognózisát is, amely szerint Magyarország előbb lehet az euróövezet tagja, mint Lengyelország és Csehország.

Bajnai Gordon ugyanakkor elmondta: elemzők rendszeresen felteszik neki a kérdést, hogy „mi történik majd a választások után”. A kormányfő kijelentette: legalább három okát látja annak, hogy a következő kormány miért nem fog változtatni az alapvető magyarországi folyamatokon. Az egyik az, hogy jövő októberig tart az IMF és az EU programja, amelyhez az országnak tartania kell magát, a másik az EU által kezdeményezett túlzottdeficit-eljárás – amilyen egyébként más országokkal szemben is folyik –, a legfontosabb ok azonban az 1,7 millió lakossági devizaadós. A visszatérés az üres ígéretek politikájához őket sodorná veszélybe az országgal szembeni pénzügyi bizalom elvesztése esetén - mondta Bajnai Gordon.

Thomas Mirow, az EBRD elnöke a magyar kormányfő előadása előtti rövid bevezetőjében azt mondta: Magyarország figyelemreméltó haladást ért el a válságkezelésben. Mirow gratulált Bajnai Gordonnak az ebben felmutatott sikerekhez.

A bank működési térségének egészéről szólva ugyanakkor kijelentette: jóllehet vannak olyan jelek, amelyek szerint az országcsoport recessziója elérte a mélypontot, de ez még nem jelenti a válság végét, súlyos másodlagos hatások mutatkozhatnak, a nem teljesítővé váló kinnlevőségek és a munkanélküliség meredek növekedésének formájában.