2009. szeptember. 17. 10:51 MTI Utolsó frissítés: 2009. szeptember. 17. 10:45 Gazdaság

Botrány az osztrák állami vasútnál: orvosi adatok után kémkedtek

Részletesen gyűjtötték és nyilvántartották a dolgozók betegségével kapcsolatos adatokat az osztrák állami vasúttársaságnál (ÖBB) – ismerte be egy volt személyzeti vezető.

Az osztrák sajtó egy hete kezdett cikkezni arról, hogy az ÖBB nem csak a betegállományok időpontját tartja nyilván, de azt is, ki milyen betegségre hivatkozva maradt otthon. Sajtóértesülések szerint előfordult, hogy otthonukban fölkeresték a beteget jelentő dolgozókat, máskor utólag a betegségükről faggatták őket. Bevett gyakorlat volt, hogy a munkahelyi vezetőkkel töltettek ki adatlapot arról, milyen kórismével vonultak betegállományba beosztottjaik. A vállalat megkérdezett jelenlegi és volt vezetői korábban tagadták, hogy tudtak volna az ügyről.

Franz Nigl, az ÖBB személyzeti vezetője egy szerda esti tv-híradóban elismerte, hogy hibáztak az adatok gyűjtésével és tárolásával. Állítása szerint a cég – és tulajdonosa, az állam – érdekeit védték a betegállománnyal való visszaélésekkel szemben.

Nigl azzal indokolta a visszatetszést keltő intézkedést, hogy a cégnek „gondjai voltak” a betegszabadságokkal, s hozzátette, hogy az egy főre jutó betegnapok száma nyolc év alatt 27-ről 17-re csökkent az eljárásnak köszönhetően. A személyzeti főnök szerint a vállalatvezetés és a munkavállalók képviselői is tudtak a módszerről.

Sajtóértesülések szerint azonban nem új keletűek a bírálatok. A vasúttársaság belső adatvédelmi jelentése ugyanis már tavaly év végén felhívta a figyelmet a rossz gyakorlatra, és az adatgyűjtés leállítását javasolta.

Rudolf Hundstorfer szociális miniszter a News hetilap csütörtöki számában elítélte az ÖBB eljárását. „Nem értem, hogyan kémkedhet valaki a dolgozók után” – mondta. Érthető, ha egy vállalat időről időre utánanéz, hogy alakul a betegszabadságok száma, de „vannak világos szabályok, amelyeket be kell tartani” – jelentette ki.

zöldhasú
Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.