További szigorítások a 2010-es költségvetésben
A 2009. évi megszorításokkal mérsékelt előirányzatokból kell kiindulni a 2010. évi költségvetés tervezése során – olvasható a 2010. évi költségvetési tervezőmunkát részletező pénzügyminisztériumi köriratban.
Pichler Ferenc, a PM szóvivője korábban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a kormány és a pénzügyi tárca gyorsítani akarja a jövő évi költségvetés elkészítésének menetét, ezért a 2010. évi büdzsé tervezetét a kormány már 2009. szeptember 8-án szeretné benyújtani a parlamentnek.
A takarékos állami gazdálkodásról 2008 októberében kihirdetett törvény szerint 2010. és 2011. évre a kormány olyan költségvetési törvényjavaslatot köteles benyújtani, amely biztosítja, hogy az államháztartás központi alrendszerei korrigált elsődleges kiadási főösszegének tervezett értéke az ugyanígy számított, megelőző évre tervezett értékéhez képest reálértéken legfeljebb a bruttó hazai termék reálértéke várható növekedési ütemének felével növekedhet. A törvény szerint 2010. és 2011. években olyan költségvetési törvényjavaslatot kell benyújtani, amely biztosítja maastrichti deficitmutató értékének csökkenését az előző évi értékhez képest.
A költségvetésnek keretet adó fő mutatókban a kormány 2010-re a bruttó hazai termék (GDP) 0,9 százalékos csökkenésével számol, és az államháztartás GDP arányos hiányát 3,8 százalékra várja a május végén elfogadott konvergenciajelentés szerint.
A PM honlapján megjelent körirat emlékeztet az államháztartási törvény 2010. január elsején életbe lépő szabályaira: csak a devizában teljesítendő kiadások köre lehet felülről nyitott, valamint azok, amelyek jogszabályon vagy szerződésen alapuló visszavonhatatlan kötelezettséget jelentenek. Az állami és magánbefektetésben (PPP) megvalósuló beruházások teljes összegét kiadásként kell elszámolni a beruházás számviteli elszámolásakor, de az a szerződés hátralévő futamideje alatt időarányos részletekben bevételként számolható el. A többségi állami tulajdonú cégek beruházásait is hasonló módon kell elszámolni, ha azt tulajdoni döntés alapján hajtják végre. Ezeket a szabályokat a 2010. január 1. után kötött szerződések esetében kell alkalmazni. Ugyancsak újdonság az államháztartási törvény alapján, hogy az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok nyereségét bevételként, veszteségét kiadásként kell elszámolni a mérlegkészítés évében.
A tervezés éveire (2010-2013) a PM 280,7 forint euró árfolyamot feltételez, de ez csak technikai szám, amit az előző három hónap átlaga alapján vetítettek ki az előrejelzési horizontra.
A költségvetés tervezésekor az előző évi előirányzat jelenti a bázist. A körirat szerint az egyes tárcák és egyéb költségvetési fejezetek keretszámaiban a támogatásokat úgy kell kialakítani, hogy a 2009. évi zárolásokat be kell építeni a bázisba, azaz tovább kell görgetni a múlt évi megszorításokat. Csökkenteni kell a bázist a 2009. évi egyszeri feladatok miatt is. Mérsékelni kell a bérterhek változása miatt a tervezett ilyen jellegű kiadásokat. Nem lehet növelni a támogatás összegét egyes feladatok átadás-átvétele esetén sem.
A 2010. évi keresetek változásához kapcsolódó szabályrendszer nem végleges - jegyzi meg a körirat -, hozzátéve, hogy még folyik a szakszervezetekkel az erről szóló egyeztetés.
A költségvetési intézmények létszámának tervezésénél a szervezeti intézkedések eredményeként felszabaduló létszámot törölni kell, azaz a meglévő létszámot nem lehet növelni.
Az elkülönített állami pénzalapok tervezésénél figyelembe kell venni a közteherviselés rendszerének átalakítását: megszűnik a munkaadói-, a munkavállalói és a vállalkozói járulék, így a továbbiakban a Munkaerőpiaci Alap bevétele 2010-ben az egészségbiztosítási - és munkaerőpiaci járulék 23,81 százaléka. A Munkaerőpiaci Alap finanszírozza a foglalkoztatás elősegítését és a munkanélküliek ellátását, ezért likviditási tartalékkal kell rendelkeznie, 2010-ben 24,6 milliárd forinttal. Az alap finanszírozza továbbá a 2009. évi korengedményes nyugdíjak 2009. évi kifizetéséből adódó hiányt. Ez az alap biztosít forrást a Társadalmi Megújulás Operatív Program belföldi társfinanszírozásához is.
Miután megszűnik a kulturális járulék, a Nemzeti Kulturális Alap bevétele az ötöslottó szerencsejáték játékadójának 90 százaléka.
A költségvetési kapcsolataik, illetve az állami feladatellátásban való részvételük miatt a költségvetési tervezésbe bevont társaságoknak a konvergencia program aktualizálása miatt a 2010-2013. évekre vonatkozó tervek bemutatása mellett a 2009. évi várható adatokra és folyamatokra is ki kell térniük.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.