Bokros Lajos a GKI Gazdaságkutató Zrt. által rendezett "Reform recesszióban" című konferencián kifejtette: prognosztizálható a dollár értékvesztése, és ez mindenképpen érinteni fogja Magyarországot is. A volt pénzügyminiszter pesszimistán látta annak a lehetőségét, hogy globálisan új felügyelő intézményeket lehetne kiépíteni a világ bankrendszerének ellenőrzésére. Arra azonban lát jeleket, hogy az Európai Unióban erősödjön a pénzintézeti szektor szabályozása, a bankrendszer tevékenységének ellenőrzése.

Bokros Lajos arra is felhívta a figyelmet, hogy Kína ugyanakkor függ az Egyesült Államok túlfogyasztásától, mert csak így tudja évi, mintegy 8 százalékkal növelni bruttó hazai termékét. A volt pénzügyminiszter kifejtette: Kína kommunista pártja legitimitásának kérdése az, hogy hosszú távon fenn tudja-e tartani ezt a növekedési rátát, amely ahhoz is szükséges, hogy a kínai munkaerőpiacra belépő új tömegeket fel tudja szívni az ottani gazdaság. Mivel az Egyesült Államokban mintegy 5 százalékkal, Németországban pedig 6-6,3 százalékkal zsugorodik idén a gazdaság, lassan nem lesz hova exportálniuk a világ bővülő gazdaságainak, így Kínának sem.

Bokros Lajos maliciózusan megjegyezte: az USA-ban idén 13 százalékos államháztartási hiányt terveztek, "akár egy banánköztársaságban". A volt pénzügyminiszter szerint valószínű, hogy a jövőben az angolszász államokban a lakosság kevesebbet költhet fogyasztásra, miközben a megtakarításokat ösztönözni kell. "Magyarország is évekig abban az illúzióban ringatta magát, hogy a likviditási bőség sokáig fennmarad, most ennek látjuk a kárát" - mondta.

Bokros Lajos szerint feltétlenül szükség van az ingatlanadóra, de annak bevezetésével párhuzamosan csökkenteni kell a jövedelemre rakódó adóterheket. A közgazdász szerint az ingatlanadó bevezetésével megszűnhet az országnak jelentős versenyhátrányt okozó iparűzési adó, hiszen az ingatlant terhelő adó nem csak a magánszemélyekre vonatkozna. Azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz közölte, kormányra kerülése esetén eltörli az ingatlanadót, az MDF-es képviselőjelölt azt mondta, ezt lehet mondani, de akkor ehhez logikusan az tartozik, hogy akkor megtartják az iparűzési adót.

Bokros Lajos viszont helytelennek nevezte a tételes egészségügyi hozzájárulás tervezett eltörlését. Szerinte ennek a hozzájárulásnak a megtartására, növelésére és az adóbázis szélesítésére szükség van. Legalább egy jelképes mértékű eho-t mindenféle jövedelem után fizetni kellene a 18 éven felülieknek. Ez a hozzájárulás lehetne akár a versengő egészségbiztosítási pénztárak állandó díjbevétele annak érdekében, hogy ne válogathassanak az emberek között - fűzte hozzá.

A képviselőjelölt elmondta, hogy a válságkezelés nagyon fontos, de korántsem elégséges eszköze a gazdasági növekedés, a verseny-, a tőkevonzó képesség javításának, a munkahelyteremtésnek. Úgy vélte, szükség van reformokra, amelyeket nem lehet tovább halogatni. Hozzátette: örömteli, hogy a kormány is gondolkozik reformokon, és néhány területen van előrelépés, például a nyugdíjkorhatár emelésében.

Oszkó: lassan mi leszünk a jótanulók az EU-ban

"Az idén induló, s a jövőre folytatódó adócsökkentésre húsz éve nem volt példa" - jelentette ki a pénzügyminiszter arra utalva, hogy a munkát terhelő adók jelentősen mérséklődnek. Hozzátette azt is, hogy az átlagbér adóéke a korábbi 54 százalékról jövőre 46 százalékra csökken. (Az adóék a személyi jövedelemadó és a járulékok összegének viszonyát fejezi ki a bérköltség százalékában, azaz 54 százalékos adóék esetében az összes bérköltség 46 százalékát kapja meg a munkavállaló.) A járulékcsökkentés az átlagbér sávjában 1-1,5 havi nettó jövedelemnövekedést hoz a munkavállalóknak - összegezte a folyamatot Oszkó Péter.

A magyar makrogazdasági pályát elemezve a pénzügyminiszter elmondta: amíg a tavalyi 3,4 százalékos GDP arányos magyar államháztartási hiánymutató rosszabb, mint a 2,9 százalékos Európai Uniós átlag, addig idén az EU országok átlagos hiánya 6 százalék lesz, szemben a 3 százalék körüli magyar mutatóval.

Az Oszkó Péter által vetített EU-s előrejelzés szerint az idén 3,4 százalék, jövőre 3,9 százalék lesz a GDP arányos magyar államháztartási hiány, míg Szlovákiában az idén 4,7 százalék, jövőre 5,4 százalék. "lassan mi leszünk a jótanulók az Európai Unióban"- jegyezte meg a pénzügyminiszter.

Ebben az évben 400 milliárd forintos kiadáscsökkentésről döntött a kormány, ami a GDP 3,8 százaléka, jövőre további 900 milliárdos kiadáscsökkentésre kerül sor - közölte Oszkó Péter.

A strukturális átalakítások hosszabb távon fejtik ki hatásukat - jelezte Oszkó Péter, példaként felhozva a nyugdíjrendszer reformját, ami 2010-ben a nyugdíjkiadásokat a GDP 10,5 százalékára, 2015-ben pedig 8,5 százalékára szorítja le.

A pénzügyminiszter az euró bevezetésével kapcsolatban elmondta: a válságkezelő kormány nem az euró bevezetésének céldátumát kívánja kijelölni, hanem az euró bevezetéséhez szükséges lépéseket kívánja megtenni, ezzel szerezheti vissza a befektetői bizalmat Magyarország.

Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke szerint az elmúlt tíz év gazdaságpolitikája vezetett oda, hogy Magyarországon a lakosság túlzott mértékben eladósodott, és főleg devizában vannak kölcsönei. Hozzátette: a bankok kockázatvállalási hajlandósága lecsökkent, egy-egy vállalat hitelezésénél sokkal inkább az adott cég ágazatának megítélését, a vállalat jövőbeni kilátásait veszik figyelembe, mint a cég múltbeli teljesítményét, eredményeit.

Vannak olyan nézetek, hogy a mostani pénzügyi válságot "a pénzéhes bankárok" idézték elő, ez a megítélés Magyarországon is fel-felbukkan - mutatott rá. Elmondta azonban, hogy ugyanazok a bankok és bankáraik, akik Csehországban és Szlovákiában helyi pénznemben hitelezték a lakosságot, Magyarországon és Romániában devizában kölcsönöztek az ügyfeleknek. Ebből is látszik, hogy a gazdaságpolitikai különbözőségek idézték elő az eltérő hitelezési gyakorlatot - mutatott rá Felcsuti Péter. Vélekedése szerint a válság 2010 végére véget érhet, ekkortól azonban döntően megváltozik majd a bankszektor viselkedése az ügyfelekkel szemben. A bankok sokkal jobban ügyelnek majd a kockázatkezelésre, és óvatosabb hitelezési politikát folytatnak, aminek következtében alacsonyabb lesz a bankrendszer teljesítményének növekedési üteme, a mostaninál egy lényegesen óvatosabb üzleti modellt érvényesítenek majd.

Felcsuti Péter szerint: ellentétben egyes véleményekkel, a magyarországi bankok nyugati tulajdonosai a válság során "kőkeményen ott álltak" a magyarországi leánybankjaik mögött. Ezt az is bizonyítja, hogy a hazai pénzintézetek fizetőképességével nincs gond, a bankok fizetőképességi rátája a szabályokban előírt fölött van Magyarországon.

Király: stabilizálódott a magyar állampapír-piac

Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a magyar kamatszint nem extrém magas, egy radikális kamatcsökkentés valutaválsághoz vezetne. Magyarország kockázati felára ma jóval nagyobb, mint a lengyel, vagy a cseh, sőt még a román és a bolgár felárnál is magasabb, ami alapvetően meghatározza a magyar kamatszintet - tette hozzá.

A pénzügyi válság magyarországi hatásait elemezve Király Júlia beszélt az állam túlköltekezéséről, amelyhez hozzájárult a vállalatok és a lakosság eladósodása devizában. "Mindez oda vezetett, hogy 2008 októberében Magyarország GDP arányos külső eladósodása devizában elérte a 45 százalékot, amelyből a kormányzati szektoré 15 százalék, a vállalatoké és a lakosságé együtt 30 százalék volt" - magyarázta az alelnök. Az eladósodás másik jellemzője a hitel/betét mutató, s ez 2008 októberében 150 százalékos volt, azaz minden harmadik kihelyezett forint, vagy annak megfelelő deviza külföldiek megtakarításából származott.

Király Júlia nem adott új prognózist a magyarországi gazdasági visszaesésre, mivel az MNB május végén publikálja azt inflációs jelentése keretében, így a kormány által közölt várható 6-7 százalékos GDP csökkenést említette.

Az alelnök ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy gazdasági recesszióban "egy felelős bankár ilyenkor egyet tud tenni, erősíti a pénzügyi akcelerátor mozgását", ha ma nem nyújt hitelt egy vállalkozásnak, akkor a holnapi ügyfelét is elveszti

A magyar állampapír-piac stabilizálódott, ma nincs 10 százalékos hozam felett egyetlen hosszú lejáratú állampapír sem, noha tavaly októbertől hosszú ideig nem lehetett eladni 10 százalékos hozam alatt. Az alelnök ugyanakkor elmondta, hogy az Európai Központi Bank legutóbb szerdán üzente meg az MNB-nek, hogy refinanszírozási hitel ellentételeként nem fogad be magyar állampapírt fedezetként.