A Ganzacél hitelezői, ha keménykednek, ennyit sem kapnak
A Ganzacél hitelezőinek 10 százaléka állapodott meg hétfőn arról, elfogadják, hogy a cég a követeléseknek az egyharmadát kielégíti ki – mondta Sal László, a Ganzacél egyik tulajdonosának, a Hídépítő Zrt.-nek a vezérigazgató-helyettese kedden sajtótájékoztatón Budapesten.
Fehér László, a Hídépítő Zrt. vezérigazgatója arról számolt be, hogy a társaság az elmúlt évet 66 milliárd forintos árbevétellel zárta, amelyből a saját teljesítmény 55 milliárd volt, az adózás utáni nyereség pedig 3,7 milliárd forintot tett ki. Az idei terv 60-65 milliárd forint árbevételt tartalmaz, amelyből a saját teljesítmény 50 milliárd forint, a tervezett adózás utáni eredmény pedig 1,7 milliárd forintot tesz ki. A Hídépítő Zrt. saját létszáma a kiszervezett gépészeti, valamint adminisztrációs-pénzügyi egységgel együtt 420 fő, anélkül pedig 360 fő, és ez a létszám megmarad az idén – mondta a vezérigazgató.
Az építőipar egyik nagy problémája az, hogy a bankok "leszorították" a finanszírozást, így helyettük a fővállalkozóknak kell finanszírozniuk a projekteket. A finanszírozási problémák pecsételték meg a Ganz Acél sorsát is – emelte ki Fehér László. Szerinte amikor 2004-ben a Hídépítő a Vegyépszerrel közösen megvásárolta a Ganz Acélt, azt 5 milliárd forint adóssággal vették át. A vásárláskor készítettek egy tíz éves reorganizációs tervet, amelynek a végére a Ganz Acél stabil cég lehetett volna. Ehhez vettek fel 1,5 milliárd forint reorganizációs hitelt, amely mellé a tulajdonosok 800 millió forint kölcsönt adtak.
Fehér László közölte, hogy idén februárban a bank felmondta a hitelt, emiatt a vállalat nem tudta befejezni a németországi munkáit, ami tovább növelte a veszteségét. Hiába volt a Golgota utcai telephelyre ez év augusztusi határidővel 3 milliárd forintos adás-vételi szerződése a Ganz Acélnak, a pénzintézet nem hitte el, hogy ez a pénz valóban befolyik, ezzel szemben a hitel felmondása után márciusban fizetett a vevő.
Fehér László rámutatott, hogy a Megyeri híd ki nem fizetett alvállalkozóinak a története is korábban kezdődött, ebben az esetben a Hídépítő és a Strabag volt a 63 milliárd forintos projekt fővállalkozója, de a konzorciumot a Hídépítő vezette. Az építés eljutott addig a pontig, hogy stratégiai helyzetben lévő al-alvállalkozók adtak ultimátumot az alvállalkozónak: vagy fizet, vagy pedig abba hagyják a munkát – mondta Repkay Kálmán hídépítési igazgató.
Szerinte a Ganz Acél olyan alvállalkozóiról van szó, mint a hidat tartó kábelek feszítését végző francia cég, vagy több acélszállító társaság. Ekkor a fővállalkozó Hídépítő leült a Ganz Acél képviselőinek társaságában a stratégiai pozícióban lévő alvállalkozóval, és megállapodtak abban, hogy a Ganz Acéllal szembeni követelést a Hídépítő veszi át, amely mintegy egy milliárd forintot fizetett ki így a Ganz Acél helyett. A Ganz Acél egyébként a Hídépítőnek 6 milliárd forint, míg a Strabagnak 10 milliárd forint értékben volt alvállalkozója a Megyeri hídon.
Fehér László utalt rá, hogy az ilyen beruházásoknál gyakran a bankok helyett a fővállalkozó finanszírozza a projektet, s ez a cég 60 napos elvégzett munkát számláz további 60 napos fizetési határidővel. A kincstár pedig ehhez képest további egy-másfél hónap múlva fizet.
Sal László beszámolt arról, hogy a Ganz Acél tartozása 2 milliárd forint, amelyből a Megyeri híd alvállalkozóira 600-800 millió forint jut. A követelések harmada fizethető ki végelszámolás keretében, de ha felszámolásba fordul át az ügy, akkor 15-20 százaléknál többhöz nem juthatnak a hitelezők, ahhoz is csak több részletben – mondta.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.