Borúlátóbbak lettek a kelet-európai vállalatvezetők
A kelet-közép-európai és az osztrák vállalatvezetők már nem számítanak gyors gazdasági fellendülésre - derül ki a Roland Berger legfrissebb elemzéséből.
A nemzetközi vállalati tanácsadó cég szerint a megkérdezett vállalatok elsősorban operatív intézkedésekkel igyekeznek ellensúlyozni a gazdasági válság hatásait, szerkezeti változtatásokra alig kerül sor. A vállalatvezetők leginkább a költségek lefaragásával, a költségvetés megkurtításával, felvételi és beruházási stoppal vélik útját állni a romlásnak.
A tanácsadó 300 vállalatvezetőt kérdezett meg Ausztriában, Magyarországon, Oroszországban, Ukrajnában, Lengyelországban, Csehországban, Romániában és Horvátországban február végén, március elején.
A legutóbbi, tavaly októberben készített felméréshez képest jelentősen romlott a gazdasági helyzet megítélése a vállalatvezetők körében: már 63 százalékuk számít további romlásra, 30 százalék szerint még nem teljesen világos a kép, és mindössze 5 százalék számít a helyzet javulására. A legoptimistábbak az osztrák és a lengyel vezetők, és a tanulmány szerint "keletebbre és délebbre haladva egyre rosszabb a hangulat".
A leginkább a megrendelések csökkenésében érzik a válságot a cégek: az autóiparban és a kiskereskedelemben a megkérdezettek 29 százaléka, a szolgáltatásban tevékenykedők 28 százaléka, a távközlési cégek 26 százaléka érzékelte ezt.
* * * Támogatott hitel vállalkozások számára
A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.